Hatályos: 2016. december 1-tôl
Parkolás Biztosítás
Hatályos: 2016. december 1-tôl
Tartalomjegyzék
Ügyféltájékoztató 3
Preambulum 8
Fogalom meghatározások 9
Biztosítási feltételek 11
2. Tájékoztató a távértékesítés keretében kötött
biztosítási szerzôdéshez 21
3. 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött
pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl 23
4. KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület
Alapszabálya 27
Ügyféltájékoztató
Tisztelt Ügyfelünk!
Rövid tájékoztatónkban szeretnénk Önnek egyszerûen be- mutatni a KÖBE Parkolás Biztosításának lényegét és legfon- tosabb jellemzôit. Célunk, hogy egyértelmûen és közérthetô módon nyújtsunk tájékoztatást egyesületünkrôl, szolgáltatá- sunk lényegérôl, különösen nagy hangsúlyt fektetve a speci- alitásokra és az esetlegesen alkalmazott korlátozásokra. Szeretnénk áttekintést adni továbbá arról, hogy milyen ele- meket tartalmaz és hogyan mûködik a biztosítás, pontosan mire kell figyelnie a szerzôdés megkötésekor, majd késôbb a szerzôdés tartama alatt.
Fontos azonban, hogy ez az Ügyféltájékoztató nem helyette- síti a biztosítási feltételeket, ezért kérjük, hogy jelen tájékoz- tatásunkkal együtt – lehetôség szerint – a biztosítási feltéte- leket is olvassa át. A biztosítási szerzôdés fontos eleme to- vábbá az Ön biztosítási ajánlata alapján kiállított biztosítási kötvény, amely szerzôdése konkrét, egyedi adatait rögzíti. Amennyiben bármilyen, az itt részletezésre kerülô informá- ciókon kívül, további kérdése merülne fel a biztosítással kap- csolatban, telefonos ügyfélszolgálatunkon (▇▇▇-▇-▇▇▇-▇▇▇▇) szívesen állunk rendelkezésére.
1. A biztosító
Név: KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület
Székhelye: 1108 ▇▇▇▇▇▇▇▇, ▇▇▇▇▇▇▇ ▇. 3.
Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Internet: ▇▇▇.▇▇▇▇.▇▇
▇▇▇▇▇@▇▇▇▇.▇▇ (adminisztrációs ügyek) ▇▇▇@▇▇▇▇.▇▇ (kárrendezés)
Telefon: ▇▇▇-▇-▇▇▇-▇▇▇▇
Jogi forma: Egyesület Cégjegyzékszám: 9. Pk. 61. 110/1996
Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB)
Cím: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Lev. cím: H-1534 Bp. BKKP Pf. 777. Telefon: ▇▇▇-▇-▇▇▇-▇▇▇▇
Telefax: ▇▇▇-▇-▇▇▇-▇▇▇▇
2. A biztosítás
A KÖBE Parkolás Biztosítása egy olyan kárbiztosítás, mely
– legfeljebb a biztosítási kötvényben foglalt biztosítási összeg erejéig – fedezetet nyújt az ôrizetlenül hagyott gépjármûben ismeretlen személyek által okozott rongálási- és töréskárok- ra, a gépjármûvet jogszerûen vezetô bármely személy által okozott sajáthibás sérülésekre, illetve amennyiben a keletke-
zett kár súlyossága miatt a biztosított gépjármû menetképte- lenné válik, segítséget nyújt és megszervezi a gépjármû szer- vizbe szállítását vagy szükségtárolását és átvállalja ennek költségeit a biztosítási feltételekben részletezettek szerint.
3. A biztosítási szerzôdés
A biztosítási szerzôdés az Ön által, az ajánlaton megadott adatok alapján jön létre. Ezeket az információkat a biztosító utóbb, külön nem ellenôrzi, ezért különösen fontos, hogy a szerzôdéskötéskor mindig a valóságnak megfelelô adatokat adja meg, hiszen csak ebben az esetben lesz teljes a bizto- sítási védelem.
A szerzôdô olyan természetes személy fogyasztó vagy vál- lalkozás lehet, aki a biztosított gépjármû üzembentartója.
A biztosított a biztosítási ajánlaton, kötvényen feltüntetett for- galmi rendszámú gépjármû tulajdonosa, aki a biztosító szol- gáltatására jogosult.
A biztosított gépjármû az ajánlaton és a biztosítási kötvényen feltüntetett forgalmi rendszámú, a kockázatviselés megkez- désekor érvényes forgalmi engedéllyel és érvényes GFB biz- tosítással rendelkezô személygépkocsi, illetve 3,5 t alatti te- hergépkocsi lehet.
A biztosítási szerzôdés kizárólag a biztosított gépjármûre kö- tött GFB szerzôdés biztosítási idôszakának elsô napjára köt- hetô meg.
A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre, a biztosító a létrejött szerzôdésrôl elektronikus kötvényt állít ki.
A biztosítási szerzôdésben a szerzôdô díjfizetésre, a biztosí- tó pedig – a szerzôdésben foglalt biztosítási események, biz- tosítási feltételek szerinti bekövetkezése esetén – biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát.
4. Biztosítási esemény
PARKOLÁS SORÁN BEKÖVETKEZÔ KAROSSZÉRIA SÉRÜLÉS
Jelen szerzôdés vonatkozásában biztosítási eseménynek minôsül az ôrizetlenül hagyott biztosított gépjármû, a KRESZ, illetve egyéb vonatkozó jogszabályoknak és elôírásoknak megfelelô, szabályos parkolása során, jelen szerzôdés idô- beli hatálya alatt bekövetkezett bármely – rendôrségi feljelen- téssel és/vagy helyszíni jegyzôkönyvvel, igazolással is alátá- masztott – ismeretlen, vagy szerzôdésen kívüli személy / jár- mû által okozott sérülése.
FELTÖRÉS, VANDALIZMUS
Jelen szerzôdés vonatkozásában biztosítási eseménynek minôsül az ôrizetlenül hagyott, a KRESZ illetve egyéb vonat- kozó jogszabályoknak és elôírásoknak megfelelô, szabályos parkolás során a biztosított gépjármûvet ért, jelen szerzôdés idôbeli hatálya alatt bekövetkezett, rendôrségi feljelentéssel és/vagy helyszíni jegyzôkönyvvel, igazolással is alátámasz- tott, ismeretlen személy által a gépkocsi feltörése és/vagy rongálása céljából, szándékosan elkövetett olyan károkozás, amely a biztosított gépjármû karosszéria elemeinek, zárszer- kezeteinek, vagy karosszéria szélvédôinek és üvegeinek sé- rülését okozza.
SAJÁT HIBÁS KÁROKOZÁS
Biztosítási eseménynek minôsül továbbá a biztosított gépjár- mûvet jogszerûen vezetô személy által, a KRESZ, illetve egyéb vonatkozó jogszabályoknak és elôírásoknak megfele- lô, szabályos parkolási manôvere során okozott, biztosított gépjármûben keletkezett saját hibás sérülése, amennyiben az GFB törvény hatálya alá tartozó károkozással is együtt jár.
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
Amennyiben a szabályszerû parkolás alatt a keletkezett kül- sô sérülés olyan jellegû vagy mértékû, amely nem teszi lehe- tôvé a biztosított gépjármû parkolás helyszínérôl, önerôbôl történô továbbhaladását, vagy az közlekedésbiztonsági szempontból a közúti közlekedésben való részvételre alkal- matlan állapotba kerül, a biztosító – a biztosított kérése alap- ján – segítséget nyújt és megszervezi a sérült gépjármû leg- közelebbi partner- szervizbe történô szállítását, vagy legfel- jebb 7 napig történô szükségtárolását és átvállalja a válasz- tott szolgáltatás költségeit.
A sürgôsségi segítségnyújtási szolgáltatást telefonon a ▇▇▇- ▇-▇▇▇-▇▇▇▇ számon igényelhetô.
5. Szolgáltatás
A biztosított gépjármû parkolásával közvetlenül összefüggô és minden egyéb októl független sérülése esetén, a biztosító megtéríti a sérült alkatrész/elem javításának vagy mûszakilag indokolt cseréjének, fényezésének anyag és munkadíj költsé- gét, a sérült elem káresemény elôtti állapot szerinti valóságos értékéig, legfeljebb azonban az aktuális biztosítási összeg erejéig, amennyiben a javítás a biztosító által elôzetesen ki- jelölt partner-szervizben történik. Az alkalmazott javítási tech- nológiát a javítást végzô partner-szerviz határozza meg.
Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási esemé- nyen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az, a biz- tosítási eseménnyel összefüggésben áll.
A biztosító által teljesített kártérítés a biztosítási összeget csökkenti, kivéve, ha a fogyasztónak minôsülô természetes személy szerzôdô a díjat megfelelôen kiegészíti (fedezetfel- töltés). Az éves biztosítási díj megfelelô kiegészítésével a biztosítási szerzôdés az eredeti mértékû biztosítási összeg- gel marad hatályban.
Amennyiben a szerzôdô fél nem fogyasztó, a fentiek szerin- ti fedezetfeltöltés nem lehetséges, a szerzôdés a megállapí- tott összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban.
6. A biztosítási idôszak és tartam
A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú. A tartamon be- lüli biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a kockázatviselés megkezdésének naptári napja, amely a kö- vetkezô biztosítási idôszak elsô napja is egyben.
7. Hatálybalépés, kockázatviselés kezdete
Fontos, hogy a biztosító kockázatviselése csak érvényesen létrejött szerzôdés esetében indulhat meg. A biztosító kocká- zatviselésének kezdete az a nap, amikortól a biztosító a biz- tosítási feltételek szerinti események vonatkozásában átvál- lalja a kockázatot, azok bekövetkezése esetén pedig a szer- zôdési feltételek szerint, szolgáltatást nyújt.
Ennek alapján a PARKOLÁS biztosítási szerzôdés kockázat- viselése négy különbözô idôpontban kezdôdhet:
▇▇▇▇, második és harmadik eset: Amennyiben a biztosító a szerzôdô ajánlatát annak beérkezésétôl számított 15 napon belül változatlan tartalommal elfogadja, vagy arra nem nyilat- kozik, a kockázatviselés:
• GFB együttkötés esetén az ajánlat aláírásának napján
• korábban létrejött GFB-szerzôdéssel rendelkezô biztosított gépjármûre kötött biztosítás esetén az ajánlat aláírását kö- vetô napon
• vagy az ajánlaton feltüntetett késôbbi idôpontban kezdôdik.
Negyedik eset: Amennyiben a biztosító a szerzôdô ajánlatára annak beérkezésétôl számított 15 napon belül ellenajánlatot tesz, a kockázatviselés az ellenajánlatban meghatározott na- pon kezdôdik, amennyiben a szerzôdés utóbb létrejön.
Amennyiben az ajánlatot a biztosító a rendelkezésére álló ti- zenöt napos határidôn belül visszautasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem köteles, az eset- legesen megfizetett biztosítási díjakat visszautalja.
8. Területi hatály
A KÖBE Parkolás Biztosítás területi hatálya Magyarország teljes területe.
9. Díjfizetés
A KÖBE Parkolás Biztosítása éves díjú. Az éves díj kizáró- lag egy összegben fizethetô meg. A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésének napján, folytatólagos díja mindig a soron következô biztosítási idôszak elsô napján esedékes.
A biztosító függô biztosításközvetítôje nem jogosult biztosí- tási díj átvételére, nem jogosult továbbá a szolgáltatási összeg kifizetésében közremûködni.
10. Reaktiválás
A szerzôdés díjnemfizetéses megszûnését követô százhúsz napon belül a felek a szerzôdést közös megegyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követôen újra érvénybe helyezhe- tik (reaktiválás). A biztosító kockázatviselése az újra érvény- be helyezés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helyezésé- nek idôpontja között eltelt idôszakra.
11. Biztosítási összeg
A biztosítási összeg a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosí- tási kötvényen feltüntetett összeg, amely a biztosító adott biz- tosítási idôszakra – valamennyi biztosítási eseményre együt- tesen – vonatkoztatott térítésének felsô határa. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett kártérítési összeg- gel csökken.
12. A biztosító mentesülésének feltételei
Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, érdemi vezetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szakmai vezetésének vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biz- tosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munka- vállalója vagy megbízottja okozta.
Súlyosan gondatlan magatartásnak minôsül például, ha a kár:
a) alkoholos befolyásoltsággal (0,8 ezrelék fölötti véralkohol- szint),
b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetéssel,
c) kábító, vagy bódító hatású anyag használatával kapcsola- tos befolyásoltsággal
okozati összefüggésben következett be.
Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerzôdô kármeg- elôzési vagy kárenyhítési kötelezettségének megszegésével okozta.
13. Alkalmazott kizárások
A biztosítási szerzôdés megkötése elôtt különösen megfon- tolandó szempont, hogy számos olyan eset is azonosítható, amikor a biztosító nem nyújt majd szolgáltatást. Ezeknek az eseteknek a körét az ún. kizárások tartalmazzák, amelyek pontosítják azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
A biztosító nem nyújt szolgáltatást, amennyiben:
a) a kár szabálytalan parkolás során vagy azzal összefüg- gésben következett be,
b) a kár nem a jelen szerzôdés idôbeli hatálya alatt követ- kezett be,
c) az ismeretlen vagy szerzôdésen kívüli személy által oko- zott kár, rendôrségi jegyzôkönyvvel, feljelentéssel nem alátámasztott,
d) a kár biztosított gépjármûnek nem minôsülô jármûben keletkezett,
e) a kár nem Magyarország közigazgatási határain belül ke- letkezett,
f) a kár a gépjármû nem rendeltetésszerû használatára visszavezethetô okok miatt következett be,
g) a kár nem véletlen és/vagy balesetszerûen következett be (pl. mûszaki meghibásodás stb.)
h) a kár természeti események (pl. elemi károk, jégesô, föld- rengés, felhôszakadás, árvíz stb.) miatt következett be,
i) a kár a biztosított gépjármûre szerelt kiegészítô tartozé- kokban (pl. tetôcsomagtartó, tetôbox stb.), hatóságilag nem engedélyezett felszerelésekben (pl. vonóhorog stb.) következett be,
j) a kár a biztosított gépjármûhöz kapcsolt vontatmányok- ban (pl. utánfutó, lakókocsi stb.) keletkezett,
k) a kár a biztosított gépjármûbôl eltulajdonított bármely do- log vagy vagyontárgy, vagy ezek megrongálódása miatt következett be,
l) a kár a biztosított gépjármû korábbi szakszerûtlen javítá- sa, szerelése miatt következett be,
m) a kár a biztosított gépjármû gyári, gyártási hibáira vissza- vezethetô ok miatt következett be,
n) a kár a biztosított gépjármû avultságával, rendszeres kar- bantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következett be,
o) a biztosított gépjármûbe történô be- és/vagy kipakolás, rakodás során következett be,
p) a kár a biztosított gépjármûvel/gépjármûvön szállított va- gyontárgyakban következett be,
q) a kár a biztosított gépjármûvön/gépjármûben szállított va- gyontárgyak elmozdulása, szakszerûtlen rögzítése miatt következett be,
r) a kár a gépjármû sporteszközként történô használata, versenyzés, vagy versenyre való felkészülés során, vagy ilyen eseményekkel összefüggésben keletkezett.
Nem téríti a biztosító a biztosítási eseménnyel közvetlenül összefüggésbe nem hozható, következményi károkra alapo- zott követeléseket.
Nem téríti a biztosító bármely más, a KÖBE Parkolás Bizto- sítás megkötését megelôzôen kötött biztosítási szerzôdés által fedezett károkat.
Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka közvet- lenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:
a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi alkalmazá- sa, harci eszköz, vagy hadianyag felhasználásának kö- vetkezménye,
b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, fosztogatás, egyéb erôszakos cselekmény következménye,
c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cse- lekményt is, melyet valamely tényleges, vagy várhatóan
bekövetkezô terrorcselekmény meghiúsítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek,
d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan kibocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy közvetve nukleáris sugárzást, radioaktív vegyi, biológiai szennye- zést eredményez.
Nem téríti a biztosító a gépjármûhasználat kiesése miatt felme- rült költségeket (pl. elmaradt haszon, gépjármû bérlés stb.).
Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely az eredetivel nem megegyezô minôségû elem, anyag, alkatrész stb. be- építése, vagy egyéb ok miatt, az esztétikai értékcsökkenés- bôl adódik.
Nem téríti meg a biztosító a lejárt forgalmi engedéllyel közle- kedô, a forgalomból kivont vagy érvényes GFB fedezettel nem rendelkezô gépjármûvekben keletkezett károkat.
Nem téríti meg a biztosító a kárt, amennyiben a biztosított gépjármû kárt okozó vezetôje a káresemény bekövetkezése- kor nem rendelkezett az adott jármû vezetésre jogosító érvé- nyes vezetôi engedéllyel, vagy az adott jármû vezetését ki- záró, jármûvezetéstôl eltiltás hatálya alatt volt, vagy szüne- telt a jármûvezetési jogosultsága.
Nem téríti meg a biztosító a kárt, amennyiben az, az üzem- bentartó tudta, vagy hozzájárulása nélkül vezetett, vagy jog- talanul használatba vett biztosított gépjármûben keletkezett.
14. A szerzôdés megszûnésének esetei
A biztosítási szerzôdés többféle okból, többféle módon is megszûnhet, pl:
• évfordulóra történô felmondással,
• díjnemfizetéssel,
• érdekmúlással,
• közös megegyezéssel.
Évfordulóra történô felmondás
A biztosítási szerzôdés bármikor, de kizárólag írásban, a biz- tosítási idôszak végére mondható fel. A felmondási idô har- minc nap. Évfordulóra történô felmondás esetén a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási év utolsó napján huszonnégy (24.00) órakor, maradékjogok nélkül megszûnik.
Díjnemfizetéses megszûnés
Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mel- lett – a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított 30 napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedé- kesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
Érdekmúlás
Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek
megszûnt, az érdekmúlás napjával a biztosító kockázatvise- lése és egyben a biztosítási szerzôdés vonatkozó része is – biztosítási esemény bekövetkezése nélkül – megszûnik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmúlás napjáig esedé- kes díj illeti meg.
Közös megegyezés
A biztosítási szerzôdés – részben vagy egészben – a felek közös megegyezésével bármikor módosítható, megszüntet- hetô. Utóbbi esetben a biztosítót a kockázatviselés utolsó napjáig járó díj illeti meg.
15. Ügyféladatok továbbíthatósága
A biztosító a szerzôdés megkötésével, módosításával, állo- mányban tartásával, a szerzôdésbôl származó követelés megítélésével kapcsolatos, biztosítási titoknak minôsülô ada- tokat az adatvédelmi szabályok megtartásával a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a további- akban: Bit.) rendelkezései szerint harmadik személy részére átadhatja.
A Bit. 149. § (1) bekezdése alapján a biztosító – a veszély- közösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabá- lyokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségé- nek teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdé- sekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a Bit. 149.
§ (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásá- ban, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogo- sultsága a biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.
16. A pótlólagos befizetés intézménye
Az egyesület alapszabálya értelmében pótlólagos befizetést az igazgatótanács vagy az MNB, szolgáltatáscsökkentést az egyesület igazgatótanácsa állapíthat meg, abban az eset- ben, ha a tárgyévi szolgáltatások és esetleges veszteségek ellenértékére az egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a biz- tosítástechnikai tartalékok és a viszontbiztosítás együttesen nem nyújtanának elegendô fedezetet. A pótlólagos befizetés mértéke azonban nem haladhatja meg az egyesületi tag ál- tal bármilyen jogcímen teljesített éves befizetés 100%-át.
17. Fizetôképességrôl és
a pénzügyi helyzetrôl szóló jelentés
A biztosító a Bit. 108. §-a alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A bizto- sító ezt a jelentést legkésôbb 14 héttel a vállalkozás pénzügyi évének vége után, honlapján (▇▇▇.▇▇▇▇.▇▇) teszi közzé, melynek a közzétételi naptól számított öt évig elérhetônek kell maradnia. A biztosító a jelentése egy nyomtatott példányát a kéréstôl számított 20 munkanapon belül elküldi mindazoknak, akik azt a közzétételi naptól számított két éven belül kérik.
18. Panaszok kezelése
Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen felmerülô panaszokat a biztosító személyes ügyfélszolgálati irodájá- hoz lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, pos- tai úton, telefaxon, elektronikus levélben):
Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.
Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.
Telefon: ▇▇▇-▇-▇▇▇-▇▇▇▇
A biztosítási szerzôdés, illetve a tagsági jogviszony létrejöt- tével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, to- vábbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kap- csolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezé- sére természetes személy fogyasztó írásban panaszt nyújt- hat be a Pénzügyi Békéltetô Testülethez.
Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Levelezési cím: H-1525 Budapest, BKKP Pf. 172. Telefon: ▇▇▇-▇-▇▇-▇▇-▇▇▇
A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának felté- tele, hogy a természetes személy fogyasztó a kérelem be- nyújtását megelôzôen a fogyasztói jogvitával érintett sze- mélynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését, vagy e szervezetnél eredménytelenül mél- tányossági kérelemmel élt.
A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-hez lehet fordulni panasszal, részletes tájékoztatást ol- vashat errôl az MNB ▇▇▇▇▇://▇▇▇.▇▇▇.▇▇/▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇ oldalán.
Cím: ▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇▇▇, ▇▇▇▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇ ▇-▇. Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Központi telefon: ▇▇▇-▇-▇▇▇-▇▇▇▇
Webcím: ▇▇▇▇://▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇.▇▇▇.▇▇ Ügyfélszolgálat címe: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Ügyfélszolgálat telefonszáma: ▇▇▇-▇▇-▇▇▇-▇▇▇
Ügyfélszolgálat e-mail címe: ▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇@▇▇▇.▇▇
Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédel- mi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyúj- tása céljából rendszeresített formanyomtatvány elektroniku- san a ▇▇▇▇://▇▇▇.▇▇▇.▇▇/▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇/▇▇▇▇▇▇▇▇-▇▇▇/ formanyomtatvanyok elérhetôségen érhetô el.
A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bíróság- hoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fogyasztó- nak nem minôsülô fél csak bírósághoz fordulhat.
19. A szerzôdés joga, alkalmazandó jog
Jelen biztosítási szerzôdésre, illetve az ez alapján létrejött biz- tosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.
Preambulum
A KÖBE Parkolás Biztosítása egy olyan kárbiztosítás, amely legfeljebb a kötvényben foglalt biztosítási összeg erejéig megtéríti a biztosított gépjármû parkolással összefüg- gésben keletkezett, jelen szerzôdés feltételei szerint bekövetkezett kárait.
Napjainkban egyre gyakoribbak az olyan események, amikor autónkhoz visszatérve szomorúan tapasztaljuk, hogy azt valaki feltörte, megkarcolta, egy másik jármû kárt okozott benne, nekiment stb. Sajnos az ilyen események kapcsán az elkövetôk sok- szor ismeretlenek maradnak, az autósok pedig nem mindig hagynak hátra betétla- pot, így nem derül fény a károkozó kilétére, a károsult tulajdonos pedig magára ma- rad a keletkezett kárral.
A parkolás azonban nemcsak az ôrizetlenül hagyott gépjármû esetleges sérülései mi- att kockázatos, hanem az egyre több autó és az egyre korlátozottabb számban ren- delkezésre álló lehetôségek miatt, sokunk számára még a parkolóhelyre történô beál- lás is nehézséget, kényelmetlenséget okoz. Féltjük saját gépkocsinkat és óvjuk a többi autót is a karcolásoktól, sérülésektôl. Mostantól azonban bátrabban, felszabadultab- ban és magabiztosabban parkolhatunk.
A Parkolás Biztosítás ugyanis az ôrizetlenül hagyott gépjármûben ismeretlenek, vagy szerzôdésen kívüli személyek által okozott rongálási- és töréskárokra ugyanúgy fede- zetet nyújt, mint a gépjármûvet jogszerûen vezetô bármely személy által okozott sajáthibás sérülésekre.
Sôt, amennyiben a keletkezett kár jellege vagy mértéke olyan súlyos, hogy az a bizto- sított gépjármû továbbhaladását is akadályozza, a biztosító segítséget nyújt és meg- szervezi a gépjármû szervizbe szállítását vagy szükségtárolását és átvállalja ennek költségét is.
Ne feledje: ...mindannyian, minden nap parkolunk, autónk jelenleg is áll valahol.
Fogalom meghatározások
Balesetszerû bekövetkezés:
A gépjármûvezetô akaratán kívül, hirtelen fellépô külsô beha- tás, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül a biztosított gépjármû külsô, karosszéria elemeinek sérülését okozza.
Bit.:
A biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (a továbbiakban: Bit.).
Biztosításközvetítôi tevékenység:
A biztosítási szerzôdés létrehozására irányuló üzletszerû te- vékenység, amely kiterjed a biztosítási szerzôdések megkö- tésének elôsegítésére, biztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, a biztosítá- si szerzôdések megkötésére, a biztosítási szerzôdések érté- kesítésének szervezésére, továbbá a biztosítási szerzôdé- sek lebonyolításában és teljesítésében való közremûködés- re.
Biztosításközvetítôi tevékenységet függô biztosításközvetítô és független biztosításközvetítô végezhet.
A függô biztosításközvetítô: az a biztosításközvetítô, aki biz- tosítóval fennálló jogviszony alapján
a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengô biztosítási termékeit közvetíti;
b) a biztosításközvetítôi tevékenységet – akár több biztosító egymással versengô biztosítási termékeit – a fôtevékeny- ségéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonat- kozóan, azt kiegészítô tevékenységként végzi, ha a bizto- sítótól az ügyfélnek járó összeget nem vesz át [az a)-b) pont a továbbiakban együtt: ügynök];
c) egyidejûleg több biztosító egymással versengô biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök).
A független biztosításközvetítô: az ügyfél megbízásából eljá- ró biztosításközvetítô.
Biztosítható jármû:
A kockázatviselés megkezdésekor érvényes forgalmi enge- déllyel és érvényes GFB biztosítással rendelkezô, személy- gépkocsi (M1), illetve 3,5 t együttes össztömeget meg nem haladó tehergépkocsi (N1).
Erôszakos cselekmény:
Jelen szerzôdés vonatkozásában erôszakos cselekménynek minôsül, a biztosított gépjármûvet ért valamennyi olyan ille- téktelenek által közterületen, illetôleg a nyilvános közforga- lom számára nyitvaálló, közterületnek nem minôsülô terüle- ten elkövetett, szándékos cselekmény, amely a gépkocsi ka- rosszéria elemeiben, zárszerkezeteiben, vagy szélvédôiben okoz kárt, a gépjármûbe történô behatolás vagy annak szán- dékos megrongálása céljából. Az erôszakos cselekmény bi- zonyítására minden esetben rendôrségi jegyzôkönyvet és/vagy feljelentést kell csatolni.
Fedezetfeltöltés:
Jelen biztosításban a fedezetfeltöltés lehetôsége kizárólag fogyasztónak minôsülô személy esetében lehetséges. Lé- nyege, hogy az adott biztosítási idôszakra vonatkozó bizto- sítási összeg az ugyanazon biztosítási idôszakban bekövet- kezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerzôdô fél a díjat megfelelôen kiegészíti. Fon- tos, hogy ezt a jogkövetkezményt a biztosító abban az eset- ben alkalmazhatja, ha arra legkésôbb a szolgáltatás teljesí- tésével egyidejûleg írásban felhívta a szerzôdô fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerzôdô fél a fede- zetfeltöltés jogával nem él, a szerzôdés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a fo- lyó biztosítási idôszakra.
GFB:
Kötelezô gépjármû felelôsségbiztosítás, amelynek részletsza- bályait a 2009. évi LXII. – a kötelezô gépjármû-felelôsségbiz- tosításról szóló – törvény rögzíti.
Kptv.:
2010. évi XLVI. törvény a közterületi parkolás jogi feltételei- nek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) módosításáról. Az Or- szággyûlés a jogalkotási kötelezettségének a közterületi par- kolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi ön- kormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló 2010. évi XLVI. törvény megalkotásával tett eleget. A törvény megállapítja, hogy a közutakon, a helyi önkormány- zat tulajdonában álló magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületen a lakosság számára közúti jármûvel tör- ténô várakozás biztosítása a helyi önkormányzatok által kö- telezôen ellátandó közszolgáltatási feladat.
KRESZ:
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5) KPM- BM együttes rendelet.
Megállás:
KRESZ /1975. (II.5) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelék, III. fejezet d) pont szerinti definíciója szerint: jármû- vel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakás- hoz szükséges ideig, illetôleg – ha a vezetô a jármûnél ma- rad – egyéb okból legfeljebb 5 percig történô, egy helyben tartózkodás.
Ôrizetlenül hagyott gépjármû:
A KRESZ 41. § (7) bekezdése alapján jármûvet ôrizetlenül hagyni abban az esetben szabad, ha a vezetô gondoskodott arról, hogy a jármû önmagától el ne indulhasson és illetékte- len személy azt el ne indíthassa.
Parkolás:
Jelen szabályzat értelmében a biztosított gépjármû ideiglenes vagy huzamosabb ideig történô megállására, várakozására irányuló közlekedés-technikai manôver, beleértve a – táro- lásnak nem minôsülô – várakozás teljes tartamát, egészen a gépjármû ismételt elindulásáig.
A parkolás fogalma jogszabályban kifejezett módon nem de- finiált, közvetett módon a 2010. évi XLVI. törvénybôl (Kptv.) vezethetô le, amely a parkolás / várakozás fogalmakat egy- másnak megfeleltetve alkalmazza.
Várakozás:
KRESZ /1975. (II. 5) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelék, III. fejezet e) pont definíciója szerint: jármûvel a megállásnál hosszabb ideig történô egyhelyben tartózkodás.
Várakozási övezet (zóna):
a KRESZ szerint a 112/d. ábrán be- mutatott tábla azt jelzi, hogy az úton a várakozás megengedett vagy – a 113. és a 114. ábra szerinti kiegészítô táb- lán feltüntetett módon – a „Várakozási övezet (zóna) vége” jelzôtábláig a vá- rakozás feltételekhez kötött.
112/d. ábra
Várakozási övezet (zóna) vége:
A KRESZ /1975. (II. 5) KPM-BM
együttes rendelet 17. § (1) bekezdés szerinti 112/▇. ▇▇▇▇▇ bemutatott jelzô- tábla a várakozási övezet határát jelzi.
111. ábra
112/c. ábra
112. ábra
115. ábra
112/e. ábra
Várakozóhely:
A KRESZ /1975. (II. 5) KPM-BM
együttes rendelet 17. § (1) bekezdés szerinti 110. ábrán bemutatott tábla a jármûvek kijelölt várakozóhelyét jelzi.
Ahol a várakozást ellenôrzô óra van, kiegészítô tábla (113. ábra) jelezheti azt az idôszakot, amelyben a várakozást el- lenôrzô óra (parkométer) vagy jegykiadó automata mûködte- tése kötelezô, vagy a kiegészítô tábla jelezheti azt is, hogy várakozni csak meghatározott idôtartamig és a KRESZ 41. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak megtartásával szabad (113.
és 114. ábra).
110. ábra
A tábla alatt elhelyezett kiegészítô tábla jelezheti a várakozó helyen kötelezô elhelyezkedés módját (pl. a jobb oldali kere- kekkel a járdára állva kell várakozni) 111. ábra, vagy azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos jármûvek (pl. csak személygépkocsik 112. ábra, csak kerékpárok 112/c. ábra, mozgáskorlátozott személyt szállító jármû 115. ábra) részé- re van fenntartva.
113. ábra 114. ábra
Biztosítási feltételek
A KÖBE Parkolás Biztosítása jelen szerzôdési feltételek sze- rint jön létre.
Az ajánlat és annak esetleges mellékletei, a kötvény, a biz- tosítási feltételek, továbbá a szerzôdô felek által tett nyilatko- zatok, megállapodások és záradékok együttesen alkotják a biztosítási szerzôdést.
A biztosítási szerzôdésben a szerzôdô díjfizetésre, a biztosí- tó pedig – a szerzôdésben foglalt biztosítási esemény bizto- sítási feltételek szerinti bekövetkezése esetén – biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát.
A biztosítási szerzôdésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.
1. BIZTOSÍTÓ, SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT, BIZTOSÍTOTT GÉPJÁRMÛ
1.1. Biztosító: KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület, 1108 Bp., Venyige u. 3. (továbbiakban: biztosító).
1.2. Szerzôdô: A KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület tagja, természetes személy fogyasztó, vagy vállalkozás [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés], aki a biz- tosított gépjármû üzembentartója.
1.2.1. A biztosítási ajánlatot a szerzôdô teszi, a szerzôdés létrejötte esetén a díjat a szerzôdô fizeti meg.
1.2.2. A biztosító jognyilatkozatainak címzettje a szerzôdô, továbbá a szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.
1.3. Biztosított: A biztosítási ajánlaton, kötvényen feltünte- tett forgalmi rendszámú biztosított gépjármû tulajdo- nosa.
1.3.1. A biztosított jármûvet a szerzôdô/biztosított hozzájá- rulásával, az adott jármûtípus vezetésére jogosító ér- vényes vezetôi engedéllyel vezetô személyre, továbbá a teljesítési segédre a jelen szerzôdésben a szerzô- dôre/biztosítottra megállapított – a káresemény elke- rülésével összefüggô, kármegelôzési, kárenyhítési – kötelezettségek egyetemlegesen vonatkoznak.
1.4. Biztosított gépjármû: Az ajánlaton és a biztosítási köt- vényen feltüntetett forgalmi rendszámú, a kockázatvi- selés megkezdésekor érvényes forgalmi engedéllyel és érvényes GFB biztosítással rendelkezô, személy- gépkocsi (M1), illetve 3,5 t együttes össztömeget meg nem haladó tehergépkocsi (N1) lehet.
1.5. A biztosító szolgáltatására a biztosított gépjármû tu- lajdonosa jogosult.
2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE
2.1. Jelen biztosítási szerzôdés kizárólag a biztosított gép- jármûre kötött GFB szerzôdés biztosítási idôszakának elsô napjára köthetô meg.
2.2. Szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi.
2.3. A biztosított szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, minden olyan kö- rülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, illetve amelyekre vonatkozóan a biz- tosító – a szerzôdés részét képezô ajánlaton és az ahhoz tartozó adatlapon – kérdést tett fel.
2.4. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodá- sával jön létre.
2.5. A biztosító a szerzôdô ajánlatát a kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô beérkezéstôl számított ti- zenöt napon belül bírálja el.
2.5.1. Amennyiben a biztosítást a Bit. alapján a szerzôdô/ biztosított képviselôjének minôsülô független biztosí- tásközvetítô (alkusz) közvetíti, akkor a biztosító szá- mára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidô az azt követô napon veszi kezdetét, amikor a biztosí- tási alkusz a szerzôdô/biztosított által aláírt biztosítá- si ajánlatot a biztosítónak átadta. Ennek idôpontját a biztosító átvételi pecsétje igazolja.
2.6. Amennyiben a biztosító szerzôdô ajánlatára a rendel- kezésére álló tizenöt napon belül nem nyilatkozik, a szerzôdés a kockázatelbírálási idô elteltét követô na- pon, az ajánlat szerinti tartalommal jön létre, az aján- latnak a biztosító részére történt átadása idôpontjára visszamenô hatállyal, feltéve, hogy az ajánlatot a jog- viszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tá- jékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tették.
2.7. Amennyiben az ajánlatot a biztosító a fentiek szerint rendelkezésére álló tizenöt napos határidôn belül visszautasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem köteles, az esetlegesen meg- fizetett biztosítási díjakat visszautalja.
2.8. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés valamely lényeges kérdésekben eltér jelen feltételektôl, a biztosító a szerzôdés létre- jöttétôl számított tizenöt napon belül írásban javasol- hatja a szerzôdés feltételeknek megfelelô módosítását.
Amennyiben a szerzôdô fél a biztosító módosító javas- latát nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetôleg a módo- sító javaslat kézhezvételétôl számított tizenöt napon be- lül a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.
2.9. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl elektronikus köt- vényt állít ki.
2.10. Amennyiben az elektronikus kötvény tartalma a szer- zôdô ajánlatától eltér és az eltérést a szerzôdô kése- delem nélkül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést lényeges el- térésekre kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha a bizto- sító az eltérésre a szerzôdô figyelmét a kötvény ki- szolgáltatásakor írásban, külön is felhívta.
3. A SZERZÔDÉS TARTAMA, BIZTOSÍTÁS ÉVFORDULÓJA
3.1. A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú.
3.2. A tartamon belüli biztosítási idôszak egy év, a biztosí- tási évforduló pedig a kockázatviselés megkezdésé- nek naptári napja, amely a következô biztosítási idô- szak elsô napja is egyben.
4. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE
4.1. A biztosító kockázatviselésének (veszélyviselésének) kezdete az az idôpont, amelytôl kezdôdôen a biztosí- tó átvállalja a biztosítási szerzôdésben meghatározott kockázatokat. Kockázatviselés kizárólag érvényesen létrejött szerzôdés esetében indulhat meg.
4.2. A biztosító kockázatviselésének legkorábbi kezdete – GFB együttkötés esetén – az ajánlat aláírásának nap- ja, korábban létrejött GFB-szerzôdéssel rendelkezô biztosított gépjármûre kötött biztosítás esetén az aján- lat aláírását követô nap nulla (0.00) órája, amennyiben a felek halasztott kockázatviselésben külön nem álla- podtak meg, feltéve, hogy az ajánlatot annak beérke- zésétôl számított 15 napon belül a biztosító változatlan tartalommal elfogadta vagy arra nem nyilatkozott.
4.3. Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kockázat- viselésének kezdete az ajánlaton feltüntetett idôpont, de a kockázatviselés kizárólag csak abban az esetben indulhat meg, ha a biztosítási szerzôdés létrejön.
5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSE
Jelen biztosítási szerzôdés megszûnhet:
• évfordulóra történô felmondással,
• díjnemfizetéssel,
• érdekmúlással,
• közös megegyezéssel.
5.1. A biztosítási szerzôdés írásban, a biztosítási idôszak végére mondható fel. A felmondási idô harminc nap. Felmondás esetén, a szerzôdés és a biztosító kocká- zatviselése a biztosítási idôszak utolsó napján, hu- szonnégy (24.00) órakor megszûnik.
5.2. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyel-
meztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elkül- désétôl számított harmincnapos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredmény- telen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvé- nyesíti.
A szerzôdô elôzetes felhatalmazása alapján a biz- tosító – jelen pont szerinti felhívási kötelezettségének
– jogosult a szerzôdô által megadott e-mail címre küldött értesítés útján eleget tenni.
5.2.1. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fi- zették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó, fentiekben részletezett szabályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzô- dés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díj- jal arányos idôtartamra marad fenn.
5.3. Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, az érdekmúlás napjával a biztosító kockázatviselése is – biztosítási esemény bekövetkezése nélkül – megszûnik. A biztosítót eb- ben az esetben az érdekmúlás napjáig esedékes díj illeti meg.
5.4. Jelen biztosítási szerzôdés a felek kölcsönös megál- lapodásával bármikor megszüntethetô. Ilyen esetben a biztosító a megszûnés napjáig esedékes díjat szá- mítja fel.
6. DÍJFIZETÉS
6.1. A biztosítás díját a biztosító éves biztosítási idôsza- kokra határozza meg. A KÖBE PARKOLÁS biztosítás éves díjú. Az éves díj kizárólag egy összegben fizet- hetô meg.
6.2. A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésé- nek napján esedékes.
6.3. A biztosítás folytatólagos díja mindig a soron követke- zô biztosítási idôszak elsô napján esedékes.
6.4. A soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó dí- jat a biztosító köteles a biztosítási idôszak megkezdé- se elôtt legalább hatvan nappal a szerzôdô tudomá- sára hozni.
6.5. A díjnemfizetéssel megszûnt biztosítási szerzôdést, a biztosítási díjnak a megszûnést követô, utólagos megfizetése nem helyezi újra hatályba.
6.6. A szerzôdés díjnemfizetéses megszûnését követô százhúsz napon belül a felek a szerzôdést közös meg- egyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követôen, újra érvénybe helyezhetik (reaktiválás).
6.7. A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helye- zés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki
a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helye- zésének idôpontja között eltelt idôszakra.
7. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
7.1. A biztosítási összeg a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett összeg, amely a biz- tosító adott biztosítási idôszakra – valamennyi bizto- sítási eseményre együttesen – vonatkoztatott téríté- sének felsô határa.
7.2. A biztosítás adott biztosítási idôszakra megállapított biztosítási összege az ugyanazon biztosítási idôszak- ban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a fogyasztónak minô- sülô természetes személy szerzôdô a díjat megfelelô- en kiegészíti (fedezetfeltöltés). Az éves biztosítási díj megfelelô kiegészítésével a biztosítási szerzôdés az eredeti mértékû biztosítási összeggel marad hatály- ban.
7.3. Amennyiben a szerzôdô fél nem fogyasztó, a fentiek szerinti fedezetfeltöltés nem lehetséges, a szerzôdés a megállapított összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban az adott idôszak végéig.
8. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
PARKOLÁS SORÁN BEKÖVETKEZÔ KAROSSZÉRIA SÉRÜLÉS
8.1. Jelen szerzôdés vonatkozásában biztosítási esemény- nek minôsül az ôrizetlenül hagyott biztosított gépjár- mû, a KRESZ, illetve egyéb vonatkozó jogszabályok- nak és elôírásoknak megfelelô, szabályos parkolása során, jelen szerzôdés idôbeli hatálya alatt bekövet- kezett bármely – rendôrségi feljelentéssel és/vagy helyszíni jegyzôkönyvvel, igazolással is alátámasztott
– ismeretlen, vagy szerzôdésen kívüli személy / jármû által okozott sérülése.
FELTÖRÉS, VANDALIZMUS
8.2. Jelen szerzôdés vonatkozásában biztosítási esemény- nek minôsül az ôrizetlenül hagyott, a KRESZ, illetve egyéb vonatkozó jogszabályoknak és elôírásoknak megfelelô, szabályos parkolás során a biztosított gép- jármûvet ért, jelen szerzôdés idôbeli hatálya alatt be- következett, rendôrségi feljelentéssel és/vagy helyszí- ni jegyzôkönyvvel, igazolással is alátámasztott, isme- retlen személy által a gépkocsi feltörése és/vagy ron- gálása céljából, szándékosan elkövetett olyan károko- zás, amely a biztosított gépjármû karosszéria elemei- nek, zárszerkezeteinek, vagy karosszéria szélvédôinek és üvegeinek sérülését okozza.
SAJÁT HIBÁS KÁROKOZÁS
8.3. Biztosítási eseménynek minôsül továbbá a biztosított gépjármûvet jogszerûen vezetô személy által, a KRESZ, illetve egyéb vonatkozó jogszabályoknak és elôírásoknak megfelelô, szabályos parkolási manôve- re során okozott, biztosított gépjármûben keletkezett
saját hibás sérülése, amennyiben az GFB törvény ha- tálya alá tartozó károkozással is együtt jár.
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
8.4. Amennyiben a szabályszerû parkolás alatt a keletkezett külsô sérülés olyan jellegû vagy mértékû, amely nem teszi lehetôvé a biztosított gépjármû parkolás helyszí- nérôl, önerôbôl történô továbbhaladását, vagy az köz- lekedésbiztonsági szempontból a közúti közlekedés- ben való részvételre alkalmatlan állapotba kerül, a biz- tosító – a biztosított kérése alapján – segítséget nyújt és megszervezi a sérült gépjármû legközelebbi part- ner-szervizbe történô szállítását, vagy legfeljebb 7 na- pig történô szükségtárolását és átvállalja a fentiek kö- zül választott szolgáltatás költségeit.
A sürgôsségi segítségnyújtási szolgáltatás telefonon, a +36-1-433-1180-as számon igényelhetô.
9. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
9.1. A biztosított gépjármû parkolásával közvetlenül össze- függô és minden egyéb októl független sérülése ese- tén, a biztosító megtéríti a sérült alkatrész/elem javí- tásának vagy mûszakilag indokolt cseréjének, fénye- zésének anyag és munkadíj költségét, a sérült elem káresemény elôtti állapot szerinti valóságos értékéig, legfeljebb azonban az aktuális biztosítási összeg ere- jéig, amennyiben a javítás a biztosító által elôzetesen kijelölt partner-szervizben történik.
9.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a károsult kárigényének megalapozottságát bizonyítsa. A káro- sult kárigényének megalapozottságát formailag a 11.5.–11.6. fejezetekben meghatározott protokoll be- tartásával és a szintén itt felsorolt dokumentumok tel- jeskörû csatolásával bizonyíthatja.
9.3. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megté- rítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.
9.3.1. Amennyiben a biztosítóra a kár megtérítésére irányuló jog csak részben száll át, és a biztosító a kárért fele- lôs személy ellen keresetet indít, a biztosított kívánsá- gára köteles egyszersmind az ô igényeit is érvényesí- teni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosí- tó a költségek elôlegezésétôl teheti függôvé.
9.3.2. Ha a biztosító és a biztosított ugyanabban az eljárás- ban érvényesíti igényét, és a kártérítésként befolyt ér- ték mindkettôjük követelését nem fedezi, a biztosított elsôbbséget élvez.
9.4. Kizárások:
Jelen biztosítás szempontjából nem minôsül biztosítá- si eseménynek és a biztosító nem nyújt szolgáltatást, amennyiben:
a) a kár szabálytalan parkolás során vagy azzal összefüggésben következett be,
b) a kár nem a jelen szerzôdés idôbeli hatálya alatt következett be,
c) az ismeretlen vagy szerzôdésen kívüli személy ál- tal okozott kár, rendôrségi jegyzôkönyvvel, felje- lentéssel nem alátámasztott,
d) a kár biztosított gépjármûnek nem minôsülô jármû- ben keletkezett,
e) a kár nem Magyarország közigazgatási határain belül keletkezett,
f) a kár a gépjármû nem rendeltetésszerû használa- tára visszavezethetô okok miatt következett be,
g) a kár nem véletlen és/vagy balesetszerûen követ- kezett be (pl. mûszaki meghibásodás stb.)
h) a kár természeti események (pl. elemi károk, jég- esô, földrengés, felhôszakadás, árvíz stb.) miatt következett be,
i) a kár a biztosított gépjármûre szerelt kiegészítô tartozékokban (pl. tetôcsomagtartó, tetôbox stb.), hatóságilag nem engedélyezett felszerelésekben (pl. vonóhorog stb.) következett be,
j) a kár a biztosított gépjármûhöz kapcsolt vontat- mányokban (pl. utánfutó, lakókocsi stb.) keletke- zett,
k) a kár a biztosított gépjármûbôl eltulajdonított bár- mely dolog vagy vagyontárgy, vagy ezek megron- gálódása miatt következett be,
l) a kár a biztosított gépjármû korábbi szakszerûtlen javítása, szerelése miatt következett be,
m) a kár a biztosított gépjármû gyári, gyártási hibáira visszavezethetô ok miatt következett be,
n) a kár a biztosított gépjármû avultságával, rend- szeres karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következett be,
o) a biztosított gépjármûbe történô be- és/vagy kipa- kolás, rakodás során következett be,
p) a kár a biztosított gépjármûvel/gépjármûvön szál- lított vagyontárgyakban következett be,
q) a kár a biztosított gépjármûvön/gépjármûben szál- lított vagyontárgyak elmozdulása, szakszerûtlen rögzítése miatt következett be,
r) a kár a gépjármû sporteszközként történô haszná- lata, versenyzés, vagy versenyre való felkészülés során, vagy ilyen eseményekkel összefüggésben keletkezett.
10. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK
10.1. Nem téríti a biztosító a biztosítási eseménnyel közvet- lenül okozati összefüggésbe nem hozható következ- ményi károkat.
10.2. Nem téríti a biztosító bármely más, jelen szerzôdés hatálybalépést megelôzôen kötött biztosítási szerzô- dés által fedezett károkat.
10.3. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka közvetlenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:
a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi al- kalmazása, harci eszköz, vagy hadianyag felhasz- nálásának következménye,
b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, foszto- gatás, egyéb erôszakos cselekmény következménye,
c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cselekményt is, melyet valamely tényleges, vagy várhatóan bekövetkezô terrorcselekmény meghiú- sítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek,
d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan kibocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy közvetve nukleáris sugárzást, radioaktív ve- gyi, biológiai szennyezést eredményez.
10.4. Nem téríti a biztosító a gépjármûhasználat kiesése miatt felmerült költségeket (pl. elmaradt haszon, gép- jármû bérlés stb.).
10.5. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely az eredeti- vel nem megegyezô minôségû elem, anyag, alkatrész stb. beépítése, vagy egyéb ok miatt, az esztétikai ér- tékcsökkenésbôl adódik.
10.6. Nem téríti meg a biztosító a lejárt forgalmi engedéllyel közlekedô, a forgalomból kivont vagy érvényes GFB fedezettel nem rendelkezô gépjármûvekben keletke- zett károkat.
10.7. Nem téríti meg a biztosító a kárt, amennyiben a bizto- sított gépjármû kárt okozó vezetôje a káresemény be- következésekor nem rendelkezett az adott jármû ve- zetésre jogosító érvényes vezetôi engedéllyel, vagy az adott jármû vezetését kizáró, jármûvezetéstôl eltil- tás hatálya alatt volt, vagy szünetelt a jármûvezetési jogosultsága.
10.8. Nem téríti meg a biztosító a kárt, amennyiben az, az üzembentartó tudta, vagy hozzájárulása nélkül veze- tett, vagy jogtalanul használatba vett biztosított gép- jármûben keletkezett.
11. A SZERZÔDÔ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
11.1. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a szerzôdô felet és a biztosí- tottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közöl- ni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy beje- lentésre köteles lett volna.
11.2. Szerzôdô fél köteles a szerzôdéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan kö- rülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Lényegesnek tekinthetô mindaz a kö- rülmény, amelyekre vonatkozóan a biztosítási ajánla- ton, illetve az ahhoz kapcsolódó adatlapon kérdés szerepel. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a szerzôdô fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
11.3. Szerzôdô fél köteles a lényeges körülmények változá- sát a biztosítónak írásban bejelenteni. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség meg-
sértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerzôdô fél bizonyítja, hogy az elhallga- tott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
KÁRMEGELÔZÉSI, KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
11.4. A biztosított köteles a tôle telhetô módon mindent megtenni a káresemények megelôzése, illetve a be- következett károk enyhítése céljából, különös tekin- tettel az alábbiakra:
a) A biztosított mindenkor köteles a KRESZ szabá- lyainak és elôírásainak megfelelôen közlekedni.
b) A biztosított köteles gondoskodni a biztosított gép- jármû rendszeres karbantartásáról, indulás elôtt köteles továbbá meggyôzôdni a gépjármû kerekei- nek épségérôl, lámpáinak, biztonsági berendezé- seinek mûködôképességérôl és a gépjármû közúti forgalomban való részvételéhez szükséges általá- nos mûszaki megfelelôségérôl.
KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
11.5. A biztosítási eseményt (káreseményt) a tudomásra ju- tást követôen, lehetôség szerint azonnal jelenteni kell a területileg illetékes rendôrhatóságnak, majd ezt kö- vetôen, legfeljebb 2 napon belül be kell jelenteni a biz- tosítónak is.
11.6. A kárigény érvényesítéséhez az alábbi dokumentu- mokat kell csatolni:
a) hiánytalanul kitöltött kárbejelentô lap,
b) rendôrségi feljelentés és/vagy helyszíni jegyzô- könyv, igazolás másolata (ismeretlen vagy szerzô- désen kívüli károkozó esetén),
c) káresemény részletes leírása, a helyszín és a kár- esemény idôpontjának pontos megjelölésével (biz- tosított gépjármû vezetôje által okozott, saját hibás károk esetén)
d) a keletkezett sérülés jellegének és mértékének pontos leírása,
e) a gépjármûvezetô írásbeli nyilatkozata arra vonat- kozólag, hogy a káresemény helyszínén a parkolás szabályszerûen a vonatkozó elôírásoknak megfe- lelôen történt,
f) amennyiben rendelkezésre áll, a parkolás tényét, helyszínét, idôpontját igazoló bizonylatok (pl. par- koló jegyek stb.),
g) saját hibás károkozás esetén a másik jármûben/ vagyontárgyban okozott GFB kár kárbejelentô nyomtatványának másolata,
h) fényképek
• a kárhelyszínrôl,
• a biztosított gépjármûrôl,
• a keletkezett sérülésrôl, a biztosított gépjármû azonosíthatóságát is lehetôvé módon (pl. olyan szögbôl készített felvétel, amelyen lehetôség szerint egyszerre látható a biztosított gépjármû forgalmi rendszáma és a keletkezett sérülés is)
i) a biztosított gépjármû érvényes forgalmi engedé- lyének másolata,
j) a biztosított gépjármû vezetôjének vezetôi enge- dély másolata,
k) a biztosított gépjármû érvényes GFB biztosítójá- nak és szerzôdésazonosítójának megjelölése,
l) amennyiben a tulajdonos/üzembentartó rendelke- zik casco vagy bármely más biztosítással, a bizto- sító, illetve szerzôdésazonosító megadása.
ÁLLAPOTMEGÔRZÉSI KÖTELEZETTSÉG
11.7. A biztosítási esemény bekövetkezte után a kár felmé- réséig, de maximum a bejelentésétôl számított ötödik napig, a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kár- enyhítéshez szükséges mértékben lehet változtatni.
11.8. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás követ- keztében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kide- ríthetetlenné váltak.
12. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI
A BIZTOSÍTÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE
12.1. A biztosító a szerzôdô, illetve biztosított kezdeménye- zésére köteles tájékoztatást adni:
a) a szerzôdés adatairól,
b) a bejelentett károk rendezésének státuszáról,
c) a folyamatban lévô kárkifizetésekrôl, illetve ezek esetleges akadályairól.
SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG
12.2. Jelen szerzôdés vonatkozásában biztosítási esemény- nek minôsülô károkat a biztosító a hozzá benyújtott dokumentumok alapján, a beépített új alkatrészek ér- téknövelô hatásának figyelembevételével téríti meg, a károsodott alkatrész káridôponti avult (valóságos) ér- tékén, maximum a biztosítási összeg mértékéig.
12.3. Az alkalmazott javítási technológiát a javítást végzô partner-szerviz határozza meg.
12.4. A szolgáltatást követôen a biztosító jogosult utólagos szemlére, az elvégzett javítások és új alkatrészek be- építés ellenôrzésére.
A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG KORLÁTOZÁSA
12.5. Amennyiben egy adott biztosítási idôszakban már tör- tént olyan kifizetés, amelyre vonatkozóan a biztosított kárigényt nyújtott be a biztosítóhoz, az ebben a bizto- sítási idôszakban bekövetkezett további károk téríté- sét a biztosító a megmaradt biztosítási összeg erejéig nyújtja.
12.6. A szolgáltatási összegbôl minden esetben levonásra kerül a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke, valamint az egyéb módon megtérült összeg.
12.7. Amennyiben a káresemény elôtti állapot a károsodot- tal megegyezô mûszaki paraméterekkel egyenértékû módon (pl. technológiaváltás miatt) már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerûbb technológia ér- téknövelô hatását a kártérítési összegbôl levonja.
A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG HATÁRIDEJE
12.8. A biztosító szolgáltatási kötelezettségét a káresemény elbíráláshoz szükséges utolsó dokumentum beérke- zésétôl számított tizenöt napon belül teljesíti.
KÖZREHATÁS
12.9. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási ese- ményen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biz- tosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mér- tékben az a biztosítási eseménnyel összefüggésben áll.
13. MENTESÜLÉS
13.1. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, érdemi vezetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szak- mai vezetésének vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
13.1.1. Súlyosan gondatlan magatartásnak minôsül például, ha a kár:
a) alkoholos befolyásoltsággal (0,8 ezrelék fölötti vér- alkoholszint),
b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetéssel,
c) kábító, vagy bódító hatású anyag használatával kapcsolatos befolyásoltsággal
okozati összefüggésben következett be.
13.2. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szer- zôdô kármegelôzési vagy kárenyhítési kötelezettsé- gének megszegésével okozta.
14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
14.1. Jelen biztosítás Általános és ▇▇▇▇▇▇▇ feltételeiben nem szabályozott kérdésekben a 6:63. § (5) bekez- dés kivételével a Polgári Törvénykönyv, továbbá a ha- tályos magyar jog szabályai az irányadók.
14.2. Az Általános és ▇▇▇▇▇▇▇ feltételekben is egyaránt sza- bályozottak eltérése esetén a Különös feltételekben foglaltak az irányadók.
14.3. Amennyiben a ▇▇▇▇▇▇▇ feltételek másként nem rendel- keznek, jelen biztosítási szerzôdés alapján keletkezett
kártérítési igények a káresemény bekövetkezésétôl számított egy év alatt évülnek el.
14.4. Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen fel- merülô panaszokat a biztosító központi panaszirodájá- hoz lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben):
Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.
Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.
Telefon: ▇▇▇-▇-▇▇▇-▇▇▇▇
14.5. A biztosítási szerzôdés illetve a tagsági jogviszony létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és meg- szûnésével, továbbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére természetes személy fo- gyasztó írásban panaszt nyújthat be a Pénzügyi Bé- kéltetô Testülethez.
Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Levelezési cím: H-1525 Budapest, BKKP Pf. 172. Telefon: ▇▇▇-▇-▇▇-▇▇-▇▇▇
A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a természetes személy fogyasztó elô- zetesen a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vi- tás ügy rendezését.
14.6. A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése ese- tén az MNB-hez lehet fordulni panasszal.
Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: ▇▇▇-▇▇-▇▇▇-▇▇▇
E-mail: ▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇@▇▇▇.▇▇
14.7. A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bí- rósághoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fogyasztónak nem minôsülô fél csak bírósághoz for- dulhat.
14.8. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Cím: ▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇▇▇, ▇▇▇▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇ ▇-▇. Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: ▇▇▇-▇-▇▇▇-▇▇▇▇
E-mail: ▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇@▇▇▇.▇▇
14.9. Biztosítási titoknak minôsül minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításköz- vetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – szemé- lyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.
14.10. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak lét- rejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással össze-
függnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szer- zôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó kö- vetelések megítéléséhez szükséges, vagy a törvény (Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.
14.11. A 14.10. pontban meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôze- tes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás meg- tagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és an- nak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.
14.12. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nél- kül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktar- tási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbizto- sító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazo- kat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.
14.13. A Bit. 136. §-a szerint az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsoló- dó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szó- ló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekez- désében meghatározott célokból, az Eüak. rendelke- zései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájáru- lásával kezelheti.
14.14. Jelen szerzôdés kapcsán az ügyfél személyes adata- inak, továbbá egészségi állapotával összefüggô ada- tainak kezelésére vonatkozó hozzájárulását az aján- lattétel során és/vagy a biztosítási szolgáltatás igény- bevételét közvetlenül megelôzôen adja meg.
14.15. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egész- ségügyi állapottal közvetlenül összefüggô, általa ke- zelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény ér- vényesíthetô.
A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
14.16. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhetô, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhe- tetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a cél megva- lósulásához szükséges mértékben és ideig. Az adato- kat a biztosító kezeli és dolgozza fel.
14.17. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezett- ség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási ti- tokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
14.18. A Bit. 138. §-a alapján a biztosítási titok megtartásá- nak kötelezettsége nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó ha- tósággal és az ügyészséggel,
c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljá- rásban, közigazgatási határozatok bírósági felül- vizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügy- ben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a termé- szetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgá- lattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,
e) az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezett- ség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adó- kötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meg- határozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- lattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal- lal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény
108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egész- ségügyi államigazgatási szervvel,
j) a törvényben meghatározott feltételek megléte ese- tén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, tit- kos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás ese- tén a kockázatvállaló biztosítókkal
l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során át- adott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvénye- sítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levele- zôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési bale- setével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy- zôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû ja- vítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges
adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellá- tásához szükséges adatok tekintetében a könyv- vizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok ál- tal támasztott követelményeket kielégítô adatkeze- lés feltételei minden egyes adatra nézve teljesül- nek, valamint a harmadik országbeli biztosító szék- helye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza-
bályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,
q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabá- lyairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biz- tosítóval szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkeresés- sel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, az- zal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismeré- sére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
14.19. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás kere- tén kívül a fent meghatározott szervek alkalmazottai- ra is kiterjed.
14.20. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváha- gyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselek- ménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûn- szövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.
14.21. A biztosító a 14.18. illetve a 14.20. pontokban, a Bit. a 137. §-ban, a 138. §-ban és a 140. §-ban meghatá- rozott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek sze- mélyes adatait továbbíthatja.
14.22. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írás- beli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,
b) a pénzügyi információs egységként mûködô ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli meg- keresésének teljesítése céljából írásban kér bizto- sítási titoknak minôsülô adatot.
14.23. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a vi- szontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénz- ügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásá- ról szóló törvényben meghatározott bejelentési köte- lezettségének tesz eleget.
14.24. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intéz- ménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonat- kozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megke- reséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját.
14.25. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfe- lelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötele- zettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
14.26. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosító- hoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adat- köre, célja és jogalapja van, és a harmadik ország- ban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tör- vény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tag- államba történô továbbítása esetén a belföldre történô
adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell al- kalmazni.
14.27. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérel- mét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoport- felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadá- sa.
14.28. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amely- bôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyele- térôl szóló törvényben foglalt rendelkezések telje- sítése érdekében történô adatátadás.
Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosí- tó a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagad- hatja meg.
14.29. A Bit. 149. § (1) alapján a biztosító a biztosító – a ve- szélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesíté- se, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos vissza- élések megakadályozása céljából megkereséssel for- dulhat más biztosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekez- désében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott ada- tok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosí- tó erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerzô- désben rögzítésre került.
14.30. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.
14.31. A Bit. 150. § alapján a biztosítók jelen biztosítási szer- zôdés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogsza- bályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések kiszûrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban:
Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza
a) a szerzôdô személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;
c) az a) és b) pontokban meghatározott szerzôdôt
vagy vagyontárgyat érintô korábbi biztosítási ese- ményekre vonatkozó adatokat; és
d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.
14.32. A biztosító a 14.31. pontban meghatározott adatokat az adat keletkezését követô harminc napon belül to- vábbítja az Adatbázisba.
14.33. A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a meg- óvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése so- rán a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése és a visszaélések megakadályo- zása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.
14.34. Az Adatbázis kezelôje a jogszabályoknak megfelelô igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylô biztosítónak.
14.35. Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelôjét ter- helô biztosítási titok megtartására vonatkozó kötele- zettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogsza- bálynak megfelelô igényléssel fordul hozzá.
14.36. Az Adatbázis kezelôjének az Adatbázisban kezelt ada- tokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok meg- felelôen alkalmazandóak.
14.37. Az érintett ügyfél kérésére a biztosító köteles tájékoz- tatást adni az érintett általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idôtartamáról, az adatfeldolgozó nevérôl, címérôl és az adatkezeléssel összefüggô tevékenységérôl, továbbá
– az érintett személyes adatainak továbbítása esetén
– az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjérôl.
14.38. Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak zárolását és törlését.
14.39. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelôre vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítéséhez vagy az adatkezelô, adatátvevô vagy harmadik személy jogos érdekének érvénye- sítéséhez szükséges, kivéve kötelezô adatkezelés esetén;
b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbí- tása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint
c) törvényben meghatározott egyéb esetben.
14.40. A biztosító az érintett tiltakozást a kérelem benyújtásá- tól számított legrövidebb idôn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntésérôl a kérelmezôt
írásban tájékoztatja. Amennyiben a biztosító az érin- tett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zá- rolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alap- ▇▇▇ ▇▇▇▇ intézkedésekrôl értesíti mindazokat, akik ré- szére a tiltakozással érintett személyes adatot koráb- ban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tilta- kozási jog érvényesítése érdekében.
14.41. Amennyiben az érintett a biztosító fentiek szerint meg- hozott döntésével nem ért egyet, illetve ha a biztosító a fentiek szerinti határidôt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétôl, illetve a határidô utolsó napjától számított 30 napon belül – az Infotv. 22. §-ában meg- határozott módon – bírósághoz fordulhat.
14.42. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év el- teltével, a Bit. 136. § alá esô adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbí- tása esetén húsz év elteltével törölni kell.
14.43. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit.
138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.
14.44. A biztosító és a személyes adatokat a biztosítási, illet- ve a megbízási jogviszony fennállásának idején, vala- mint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.
14.45. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amely- nek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
14.46. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gya- korolhatja.
14.47. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.
Tájékoztató
a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerzôdéshez
Tájékoztatás a szolgáltatóra vonatkozóan
Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Székhelye: 1108 ▇▇▇▇▇▇▇▇, ▇▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇ ▇.
Levelezési címe: 1475 Budapest, Pf. 142. Központi telefonszám: 06-1/433-1180 Központi faxszám: 06-1/433-1181 Központi e-mail: ▇▇▇▇@▇▇▇▇.▇▇
Jogi forma: egyesület Fôtevékenység: biztosítás
Nyilvántartásba vételrôl szóló határozat száma: 9. Pk. 61. 110/1996
Nyilvántartási szám: ▇▇-▇▇-▇▇▇▇▇▇▇ Nyilvántartó bíróság: Fôvárosi Törvényszék
Tájékoztatás a szolgáltatásra vonatkozóan
A szerzôdés létrejöttével a szolgáltató biztosítási szolgálta- tást nyújt a fogyasztó részére.
A szerzôdésre a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt, a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvényt, a távértékesítés tekintetében a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdések- rôl szóló 2005. évi XXV. törvényt (továbbiakban Tétv.), vala- mint kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási szerzôdés ese- tén a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényt, és annak végrehajtási rendeletei vonatko- zó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A biztosítási szerzôdésre a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület szerzôdési feltételei és az ügyféltájékoz- tató vonatkozik. A szerzôdési feltételek Egyesületünk hon- lapján elérhetôek.
A szerzôdési feltételeket, így – többek között – a szolgálta- tás és ellenszolgáltatás, valamint a fizetés és teljesítés felté- teleit a fenti jogszabályok, valamint a szerzôdési feltételek tartalmazzák.
A feleket a szerzôdés létrejöttét megelôzô idôszakban terhe- lô együttmûködési és tájékoztatási kötelezettségre a magyar jog alkalmazandó. A szerzôdéskötést megelôzô tájékoztatás, a szerzôdéskötés, valamint a szerzôdés hatálya alatt az ügy- féllel való kapcsolattartás nyelve a magyar.
Tájékoztatás a szerzôdésre vonatkozóan
A fogyasztó (az a természetes személy, akinek a részére – önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül esô célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgál- tatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhí- vás) címzettje) a szerzôdést a szerzôdéskötés napjától szá-
mított tizennégy napon belül azonnali hatállyal felmondhatja, amennyiben annak tartama meghaladja az egy hónapot.
A felmondási jog gyakorlása abban az esetben tekinthetô ér- vényesnek, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a fenti határidô lejárta elôtt postára adja, vagy egyéb igazolha- tó módon – az írásbeliségre vonatkozó jogszabályi rendelke- zéseknek megfelelôen – a biztosítónak elküldi. A felmondás- ról szóló nyilatkozatot a biztosítóra vonatkozó tájékoztató részben megadott levelezési címre, faxszámra, vagy elektro- nikus levelezési címre szükséges eljuttatni.
Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog a szerzôdésnek mindkét fél általi teljes körû teljesítését követôen, amennyi- ben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.
Tájékoztatjuk, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló ha- táridô lejárta elôtt a szerzôdés alapján szolgáltatás nyújtását csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követôen kezdhet- jük meg. Amennyiben a fogyasztó kifejezett hozzájárulását adja, a biztosító kockázatviselése már az azonnali felmon- dásra nyitva álló határidô lejárta elôtt megkezdôdik. Ha azon- ban a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a biztosító kizárólag a szerzôdésnek megfelelôen ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét (a biztosítás idôarányos dí- ját) követelheti, amennyiben az azonnali felmondásra vonat- kozó tájékoztatást megadta. A biztosító a fogyasztó által ezen felül fizetett összeget az azonnali hatályú felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül, a fogyasztó pedig a biztosító által kifizetett pénzösszeget az azonnali hatályú felmondás elkül- dését követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon be- lül köteles visszatéríteni.
Ha az azonnali felmondásra nyitva álló határidô a Tétv. 6. § (6)-(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a biztosító a meghosszabbítás idôtartama alatt, azaz a törvénynek meg- felelô tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellen- értékét nem követelheti.
A biztosítási szerzôdés legrövidebb tartama 1 nap.
A jelen tájékoztatóban nem említett egyéb lényeges informá- ciókat a tájékoztatóval együtt a fogyasztó által elérhetô biz- tosítási feltételek és ügyféltájékoztató, valamint a kötvény tartalmazza.
Tájékoztatás a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan
Amennyiben panasza merülne fel, kérjük, forduljon írásban vagy szóban a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület ügyfélszolgálataihoz: Személyesen a központi (1108 ▇▇▇▇▇▇▇▇, ▇▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇ ▇.), valamint további ügyfél-
szolgálati irodákba; telefonon: 06-1/433-1180; postai úton: 1475 Budapest, Pf. 142.; faxon: 06-1/433-1181; e-mail-ben: ▇▇▇▇@▇▇▇▇.▇▇.
Felügyeleti szervünk:
neve: Magyar Nemzeti Bank
székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. levelezési címe: 1534 Budapest BKKP, Pf. 777. telefonszáma: (06 80) 203-776
faxszáma: (▇▇ ▇) ▇▇▇-▇▇▇▇
e-mail: ▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇@▇▇▇.▇▇
Tájékoztatjuk továbbá, hogy amennyiben Ön fogyasztó, úgy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény- ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések meg- sértése esetén a biztosítónk által meg nem válaszolt, illetve elutasított panaszával az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, illetve a Pénzügyi Békéltetô Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf. 172.) fordulhat, amennyiben a ké- relem benyújtását megelôzôen biztosítónknál közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt. Ezenkívül igényének érvé- nyesítésére bírósági utat is igénybe vehet.
2005. évi XXV. törvény
a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl
A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekre terjed ki.
(2) Az olyan pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerzôdések esetében, amelyek egy alapmegállapodás alap- ján egymást követô ügyleteket, vagy azonos jellegû, de idô- ben elkülönülten végrehajtott mûveletsort foglalnak maguk- ba, a törvény rendelkezéseit csak az alapmegállapodásra kell alkalmazni.
(3) Más jogszabálynak a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdés alakiságára vonatkozó elôírásait e törvény rendel- kezései nem érintik.
Értelmezô rendelkezések
2. § (1) E törvény alkalmazásában:
a) alapmegállapodás: a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött olyan megállapodás, amely egy adott idôszakra vo- natkozóan meghatározza a megállapodás alapján a jövôben megkötendô ügyletek, illetve mûveletsor lényeges feltételeit;
b) fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére
– önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül esô célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgál- tatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhí- vás) címzettje;
c) pénzügyi ágazati szolgáltatás: a hitelintézetekrôl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi és kiegészítô pénzügyi szolgál- tatás, a biztosítási tevékenységrôl szóló törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítôi és biztosítási szakta- nácsadói szolgáltatás, a befektetési vállalkozásokról és az árutôzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetô te- vékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó befektetési szol- gáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítô szolgáltatás, és az árutôzsdei szolgáltatás, valamint az Ön- kéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) által meghatározott tag- sági jogviszony keretében a pénztártagot megilletô jogosult- ságok biztosítása;
d) szolgáltató: aki a c) pontban meghatározott szolgáltatást
gazdasági vagy szakmai tevékenysége keretében nyújtja;
e) tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a fogyasztó számára lehetôvé teszi a neki címzett adatoknak az adat cél- jának megfelelô ideig történô tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történô megjelenítését;
f) távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szol- gáltatási szerzôdés: a c) pontban meghatározott szolgáltatá- sokra irányuló szerzôdés (önkéntes kölcsönös biztosító pénz- tári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyi- latkozat), amelyet szolgáltató és fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerzôdés megkötése érdekében a szolgáltató kizárólag táv- közlô eszközt alkalmaz;
g) távközlô eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a fe- lek távollétében – szerzôdés megkötése érdekében – szer- zôdési nyilatkozat megtételére.
(2) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem minô- sül szervezett távértékesítésnek egyedi szerzôdéseknek táv- közlô eszköz útján történô megkötése.
A fogyasztók tájékoztatása
3. § (1) A szolgáltató a fogyasztó szerzôdéskötésre irányu- ló jognyilatkozatát megelôzôen – tekintettel a szolgáltatás és a távközlô eszköz jellegére –, kellô idôben köteles a fogyasz- tót a (2) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni.
(2) A szolgáltató a következô adatokról köteles tájékozta- tást adni:
a) a szolgáltatóra vonatkozóan:
aa) a szolgáltató cégnevérôl (nevérôl), székhelyérôl, fô te- vékenységi körérôl, cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyil- vántartásba vételi számáról, a fogyasztóval való kapcsolat- tartás címérôl,
ab) szolgáltató – a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam- ban székhellyel rendelkezô – esetleges képviselôjének ne- vérôl, címérôl, a fogyasztóval való kapcsolattartása címérôl, ac) szükség szerint a szolgáltatótól, illetve a szolgáltató- nak a szerzôdés megkötésében közremûködô képviselôjétôl eltérô, a fogyasztóval üzleti kapcsolatban álló, a szolgáltató érdekében eljáró közremûködô nevérôl, címérôl, illetve a
szolgáltatóval való kapcsolat jellegérôl,
ad) a szolgáltató tevékenységét engedélyezô vagy a szol- gáltatót nyilvántartó felügyelô hatóság nevérôl, székhelyérôl, ae) a szolgáltatót nyilvántartó szakmai vagy egyéb szerve-
zetrôl, és a szolgáltató nyilvántartási számáról;
b) a szolgáltatásra vonatkozóan:
ba) a szerzôdés tárgyának lényeges jellemzôirôl,
bb) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyiben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,
bc) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelô egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetôségérôl,
bd) a szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök esetleges kü- lönleges kockázatairól, valamint arról a körülményrôl, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függ, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek ga- ranciát a jövôben várható teljesítésekre nézve,
be) a megadott adatok érvényességének esetleges idôbeli korlátozásáról,
bf) a fizetés és a teljesítés feltételeirôl,
bg) a távközlô eszköz használatának a fogyasztót terhelô esetleges többletköltségérôl;
c) a szerzôdésre vonatkozóan:
ca) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, il- letve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeirôl, módjáról és jogkövetkezményei-
rôl, ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címrôl (elektronikus levelezési címrôl, telefaxszámról), amelyre a fo- gyasztónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,
cb) a szerzôdés legrövidebb idôtartamáról olyan esetben, amikor a szerzôdésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlôdôen kerül sor,
cc) a szerzôdés lejárata elôtti egyoldalú megszüntetésé- nek lehetôségérôl és következményeirôl,
cd) a feleket a szerzôdés létrejöttét megelôzô idôszakban ▇▇▇▇▇▇▇ együttmûködési és tájékoztatási kötelezettségre al- kalmazandó jogról, az elôzetes tájékoztatás nyelvérôl,
ce) a szerzôdéskötés nyelvérôl, továbbá a szerzôdés hatá- lya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás – az ügyféllel egyet- értésben megállapított – nyelvérôl vagy nyelveirôl, valamint
cf) az esetleges jogválasztásról, kizárólagos hatáskör, ille- tékesség kikötésérôl;
d) a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan:
da) a szerzôdésbôl eredô jogviták peren kívüli elintézésé- re rendelkezésre álló fórumokról,
db) arról, hogy létezik-e olyan – az Országos Betétbiztosí- tási Alaptól és a Befektetôvédelmi Alaptól eltérô – speciális garanciaalap (vagy más kártérítési lehetôség), amelyhez a fogyasztó fordulhat.
(3) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kö- telezettségnek egyértelmûen, közérthetôen és pontosan, az igénybe vett távközlô eszköznek megfelelô módon köteles eleget tenni. A szolgáltató köteles szerzôdéskötési szándé- kát egyértelmûvé tenni.
(4) Ha más jogszabály – a (2) bekezdés szerinti tájékozta- táson túl – a szerzôdés megkötése elôtt további tájékoztatá- si kötelezettséget ír elô, a szolgáltató a további tájékoztatást is az (1) bekezdés szerint köteles a fogyasztónak megadni.
(5) A más jogszabály által elôírt szerzôdéskötést megelô- zô tájékoztatás megadásával a szolgáltató a (2) bekezdés- ben meghatározott azonos tartalmú tájékoztatási kötelezett- ségének is eleget tesz.
(6) A (2) bekezdés aa)–ad), ba)–bb), cb)–cc), ce)–cf) és da) alpontjában meghatározott tájékoztatás helyett a pénz- forgalmi szolgáltatásról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 8–10. §-ában és 29–31. §-ában elôírt tájékoztatást kell meg- adni, ha pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására kerül sor.
(7) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 5–7. §-a szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fo- gyasztónak nyújtott hitel nyújtására kerül sor.
(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. tör- vény 6. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtására kerül sor.
(9) Amennyiben az egymást követô ügyletek, illetve az azo- nos jellegû elkülönült mûveletek, amelyek idôbeli kapcsolat- ban állnak egymással, az 1. § (2) bekezdésétôl eltérôen, alapmegállapodás nélkül ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra, az (1)–(8) bekezdések rendelkezéseit kizáró- lag az elsô ügyletre vagy mûveletre kell alkalmazni. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jel- legû mûvelet teljesítésére, az ezt követô ügyletet vagy mû- veletet új ügyletnek, illetve egy újabb mûveletsor elsô mûve- letének kell tekinteni, és arra az (1)–(7) bekezdések rendel- kezéseit ismét alkalmazni kell.
4. § (1) Ha a szolgáltató a fogyasztónak telefonon tesz szerzôdéskötésre ajánlatot vagy ajánlattételi felhívást, annak megtétele elôtt legalább cégnevét (nevét), székhelyét és te-
lefonszámát köteles közölni, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerzôdéskötési szándékára.
(2) Telefonon tett szerzôdéskötésre vonatkozó ajánlat vagy ajánlattételi felhívás során, ha a fogyasztó ehhez kifejezetten hozzájárult, a szolgáltató a 3. § (2) bekezdésében foglaltak- tól eltérôen a következôkrôl köteles tájékoztatást adni:
a) a fogyasztóval kapcsolatban álló személy nevérôl és a szolgáltatóhoz fûzôdô viszonyáról,
b) a szerzôdés tárgyának lényeges jellemzôirôl,
c) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kap- csolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyi- ben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,
d) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelô egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetôségérôl,
e) a fizetés és a teljesítés feltételeirôl,
f) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, illet- ve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gya- korlásának feltételeirôl, módjáról és jogkövetkezményeirôl, ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címrôl (elekt- ronikus levelezési címrôl, telefaxszámról), amelyre a fogyasz- tónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,
g) arról, hogy a fogyasztó kérése esetén további tájékoz- tatást kap, illetve ezen további tájékoztatás jellegérôl.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékozta- tás fogyasztónak nyújtott hitel nyújtása esetén legalább a fo- gyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 6.
§ (1) bekezdés 4–7. pontjában, 9. pontjában és 6. § (2) be- kezdésében foglalt adatokat, a hitel teljes összegét és a tel- jes hiteldíj mutatót egy reprezentatív példával tartalmazza.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékozta- tás fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtása esetén legalább a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. § (1) bekezdés 4., 7. és 8. pontjában, továbbá 6.
§ (6) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza, ha fogyasztó a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret azon- nali rendelkezésre bocsátását kéri.
5. § (1) A szolgáltató köteles a fogyasztó részére a fo- gyasztó szerzôdéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelô- zôen – tekintettel a szolgáltatás és a távközlô eszköz jellegé- re – kellô idôben a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésre vonatkozó szerzôdési fel- tételeket és a 3. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat papí- ron vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhetô tartós adathordozón rendelkezésre bocsátani.
(2) Ha a szerzôdés megkötése a fogyasztó kérése alapján olyan távközlô eszköz útján történt, amely az elôzetes tájé- koztatást nem teszi lehetôvé, a szolgáltató a szerzôdés meg- kötését követôen haladéktalanul köteles az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni.
(3) A fogyasztó kérésére a szolgáltató a szerzôdés fennál- lása alatt bármikor köteles a szerzôdési feltételeket papíron rendelkezésre bocsátani.
(4) A szerzôdés fennállása alatt a fogyasztó jogosult a táv- közlô eszköz fajtáját megváltoztatni, ha ez a megkötött szer- zôdéssel és a szolgáltatás jellegével összeegyeztethetô.
Elállási, illetve felmondási jog
6. § (1) A fogyasztó a szerzôdéstôl – a (2)–(9) bekezdések- ben meghatározott eltérésekkel – a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat.
(2) Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat tekintetében az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidô a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadása napjától számított har- minc nap.
(3) Biztosítási szerzôdés esetében a fogyasztó a szerzô- dést a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.
(4) Életbiztosítási szerzôdés esetében a felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidô attól a naptól számított har- minc nap, amikor a szolgáltató a fogyasztót a szerzôdés lét- rejöttérôl tájékoztatja.
(5) Ha a fogyasztó a 3. § (2) és (4) bekezdései szerinti tá- jékoztatást az 5. § (2) bekezdése alapján a szerzôdéskötést követôen kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a tájé- koztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdések- ben meghatározott határidô elteltéig gyakorolhatja.
(6) Ha a szolgáltató az 5. § (1), illetve (2) bekezdése sze- rinti kötelezettsége ellenére a fogyasztónak semmiféle tájé- koztatást nem nyújt, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdô- dôen a törvénynek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idô- ponttól számított egyéves jogvesztô határidô elteltéig gyako- rolhatja.
(7) Ha a szolgáltató az 5. § (1)–(2) bekezdései szerinti tá- jékoztatási kötelezettségének nem megfelelô tartalommal tesz eleget, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a tör- vénynek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô, de legfel- jebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól számított három hónapos jogvesztô határidô elteltéig gyako- rolhatja.
(8) Ha a szolgáltató a fogyasztót a 3. § (2) bekezdésének ca) alpontjában meghatározottakról nem tájékoztatta, a fo- gyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a törvénynek megfele- lô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekez- désekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól számított egyéves jogvesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.
(9) Nem illeti meg a fogyasztót az e §-ban szabályozott el- állási (felmondási) jog:
a) a Bszt. szerinti pénzügyi eszközök vonatkozásában;
b) az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid idôtartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek idôtartama nem haladja meg az egy hónapot;
c) a szerzôdésnek mindkét fél általi teljes körû teljesítését követôen, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alap- ján történt.
(10) Az elállási (felmondási) jogot határidôben érvényesí- tettnek kell tekintetni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyi- latkozatát az (1)–(8) bekezdésekben meghatározott határidô lejárta elôtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a szolgáltatónak elküldi.
7. § (1) A 6. § nem alkalmazható a távollévôk között kötött szerzôdésekrôl szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 6. §- ának (1) bekezdése, valamint az ingatlanok idôben megosz- tott használati jogának megszerzésére irányuló szerzôdé- sekrôl szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 12. §-ának (1)
bekezdése alapján felbontott fogyasztási kölcsönszerzôdé- sekre.
(2) A fogyasztó 6. § szerinti elállási (felmondási) jogának gyakorlása a szerzôdéshez kapcsolódó azon egyéb távollé- vôk között kötött szerzôdést, illetve távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdést is felbontja (megszünteti), amely a szolgáltató által vagy egy harmadik fél és a szolgáltató elôzetes megállapodása alapján a har- madik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.
8. § (1) Az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidô le- járta elôtt a szerzôdés teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követôen kezdhetô meg.
(2) Ha a fogyasztó a 6. § szerinti elállási (felmondási) jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerzôdésnek megfele- lôen ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendô összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerzô- désben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítot- tan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékû, hogy szankciónak minôsüljön. A szerzôdés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerzôdés tárgyát ké- pezô szolgáltatással arányos mértékben van helye.
(3) A szolgáltató csak abban az esetben jogosult a (2) be- kezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fo- gyasztó részére a 3. § (2) bekezdésének ca)alpontjában elô- írt tájékoztatást megadta.
(4) Ha az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidô a 6.
§ (6)–(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a szolgál- tató a meghosszabbítás idôtartama alatt, azaz a törvénynek megfelelô tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellenértékét nem követelheti.
(5) Ha a szolgáltató a teljesítést az elállási (felmondási) határidô lejárta elôtt a fogyasztó elôzetes hozzájárulása nél- kül kezdte meg, a fogyasztóval szemben a (2) bekezdésben meghatározott összeg követelésére sem jogosult.
(6) A szolgáltató köteles a fogyasztó által fizetett pénz- összeget – a (2) bekezdésben meghatározott összeg kivéte- lével – az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozat kézhez- vételét követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon be- lül visszatéríteni.
(7) A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénz- összeget vagy átadott dolgot az elállásról (felmondásról) szó- ló nyilatkozatának elküldését követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.
8/A. § A 6–8. §-ban foglaltak helyett a fogyasztónak nyúj- tott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 21. §-ában foglal- tak szerint kell eljárni, ha a fogyasztónak nyújtott hitelszerzô- déstôl történô elállásra kerül sor.
Vegyes rendelkezések
9. § A szolgáltató nem követelhet a fogyasztótól ellenszol- gáltatást, ha olyan szolgáltatást nyújt, amelyet a fogyasztó nem rendelt meg.
10. § (1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a szolgáltató távmásolót (telefaxot), illetve – em- beri közremûködés nélkül mûködô – automata hívókészülé- ket használjon.
(2) Ha más jogszabály eltérôen nem rendelkezik, a szol- gáltató a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában hasz-
nálhat az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli, közvetlen kap- csolatot lehetôvé tevô távközlô eszközt.
(3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti mûveletek a fogyasztó- ra költségeket nem róhatnak.
11. § (1) A fogyasztó az e törvényben meghatározott jogai- ról érvényesen nem mondhat le.
(2) A fogyasztó tájékoztatására vonatkozó szolgáltatói kö- telezettség teljesítése, és a szerzôdés megkötésére, illetve adott esetben a teljesítésére vonatkozó fogyasztói hozzájá- rulás vagy kérés megtörténte tekintetében a bizonyítás a szolgáltatót terheli.
12. § Ha a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ága- zati szolgáltatási szerzôdés az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik or- szág jogának a felek által a szerzôdésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harma- dik ország joga az említett államnak a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültetô jogszabálya eltérést nem engedô rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdés- ben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerzôdésre alkalmazni.
Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén
12/A. § A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakor- latra, így különösen a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a pénzügyi közvetítôrend-
szer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen ke- reskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény- ben meghatározott szabályok szerint jár el.
Hatálybalépés
13. § Ez a törvény 2005. július 1-jén lép hatályba; rendel- kezéseit a hatálybalépését követôen tett ajánlattételi felhívá- sokra, ajánlatokra és a hatálybalépését követôen megkötött szerzôdésekre kell alkalmazni.
14–18. §
Az Európai Unió jogának való megfelelés
19. § Ez a törvény a következô uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács – a 2005/29/EK irány- elvvel és a 2007/64/EK irányelvvel módosított – 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szol- gáltatások távértékesítéssel történô forgalmazásáról, vala- mint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányel- ve (2007. november 13.) a belsô piaci pénzforgalmi szolgál- tatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv ha- tályon kívül helyezésérôl – 31. cikk második bekezdés.
KÖBE KÖZÉP-EURÓPAI KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
(A 2015. május 22-én megtartott Küldöttgyûlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben)
Jóváhagyta a KÖBE 2015. május 22-i Küldöttgyûlése
KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Alapszabálya
(továbbiakban: Alapszabály)
Az 1996. szeptember 24. napján megtartott alakuló ülésen (Alakuló Közgyûlés) jelenlévô tagok a jelen okirat II. fejezetében meg- határozott célok elérése érdekében elhatározták a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület – korábbi nevén Közle- kedési Biztosító Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) – megalapítását.
1. AZ EGYESÜLET NEVE, JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE
1.1. Egyesület neve:
1.1.1. Az Egyesület elnevezése: KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület angolul: KÖBE Central European Mutual Insurance Association
németül: KÖBE Zentraleuropäischer Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit
1.1.2. Az Egyesület rövidített neve: KÖBE
1.2. Az Egyesület székhelye
▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇▇▇, ▇▇▇▇▇▇▇ ▇. 3.
1.3. Az Egyesület jogállása
Az Egyesület az egyesülési jog alapján létrejött, önálló jogi személyiséggel rendelkezô szervezetként mûködik, megfe- lelve a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) kölcsönös biztosító egyesületekre és biztosítási tevékenységre vonatkozó rendelkezéseinek.
1.4. Az Egyesület mûködési területe
Az Európai Unió területe.
1.5. Az Egyesület jelképei
Az Egyesület logói. Az Egyesület logóinak elemei vezérigazgatói engedéllyel a felhasználás típusának, céljának megfe- lelôen külön is alkalmazhatóak az egyesület népszerûsítésére.
1.6. Az Egyesület Internetes oldala, elérhetôsége:
1.6.1. Az Egyesület internetes oldala: ▇▇▇.▇▇▇▇.▇▇
1.6.2. Az Egyesület e-mail elérhetôsége: ▇▇▇▇@▇▇▇▇.▇▇
1.7. Az Egyesület képviselete, cégjegyzése
1.7.1. Az Egyesület képviseletére az Igazgatótanács Elnöke, a szakmai képviseletére a Vezérigazgató jogosult.
1.7.2. A cégjegyzés akként történik, hogy az erre jogosult két személy az Egyesület elôírt, elônyomott vagy nyomtatott neve fölé együttesen írja alá nevét aláírási címpéldányának megfelelôen.
1.7.3. Az Egyesületnél cégjegyzésre az Igazgatótanács Elnöke – akadályoztatása esetén az Igazgatótanács kijelölt tagja –, a Vezérigazgató és helyettesei (Bit szerinti ügyvezetôk), valamint az erre feljogosított munkavállalók jogosultak a Szerve- zeti és Mûködési Szabályzatban meghatározott módon.
1.7.4. A Küldöttgyûlés felhatalmazza az Igazgatótanácsot, hogy a Vezérigazgató elôterjesztése alapján döntsön az Egyesület- tel munkaviszonyban álló alkalmazottak cégjegyzési joggal való felruházásáról.
1.7.5. A cégjegyzés gyakorlása magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezést, továbbá az Egyesülettel kapcsolatos köte- lezettségvállalásnál az Igazgatótanács Elnökének, míg a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásnál a további cégjegyzési jogosultaknak az eljárását a hatóságok és az ügyfelek (tagok) irányába.
1.7.6. Az Igazgatótanács Elnöke és az Egyesület Bit szerinti ügyvezetôje/i jogosultak arra, hogy a hatáskörükbe utalt ügyek- ben, ügycsoportokban együttes aláírási és utalványozási jogukat írásban átruházzák bármely, az Egyesülettel munkavi- szonyban lévô személyre, azzal azonban, hogy az együttes aláírás miatt a két aláíró az aláírási jogát ugyanarra a sze- mélyre nem ruházhatja át.
1.8. Fogalmak
1.8.1. Tagdíj: az Egyesület Küldöttgyûlése által meghatározott díj. A tagdíj a biztosítási idôszakra (biztosítási évre) kerül meg- állapításra.
1.8.1.1. A tagdíj elôre, a tagsági jogviszony létrejöttekor, fennálló tagsági jogviszony esetén a még esedékessé nem vált tagdíj a biztosítási idôszak elsô napján esedékes. A tagsági jogviszony fennállása alatt kötött biztosítási szerzôdés biztosítási idôszakából a megelôzôen kötött szerzôdés alapján esedékessé vált tagdíjjal nem fede- zett hátralevô részre esô tagdíj az új szerzôdés megkötésével esedékessé válik. A tagsági viszony biztosítási idôszak közbeni megszûnése esetén a befizetett tagdíj nem kerül visszatérítésre.
1.8.1.2. Amennyiben a tag tagsága érvényes biztosítási szerzôdés hiányában a biztosítási idôszakon belül megszûnik, de a megszûnt szerzôdés ugyanazon biztosítási idôszakában új biztosítási szerzôdés alapján ismételten taggá válik, úgy a megszûnt szerzôdés szerinti biztosítási idôszakra ismételt tagdíjfizetési kötelezettsége nem kelet- kezik feltéve, hogy a korábbi tagsági viszonya alapján a tagdíjat befizette.
1.8.2. Biztosítási díj: a biztosítási szerzôdés szerinti díj (a továbbiakban: biztosítási díj).
1.8.3. Pótlólagos befizetés: az Egyesület pótlólagos befizetést csak abban az esetben alkalmaz, ha a tárgyévi szolgáltatások és az esetleges veszteségek fedezetét az Egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a viszontbiztosítás és a biztosítástech- nikai tartalékok nem biztosítanák.
2. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE
2.1. Az Egyesület céljai
2.1.1. Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon mûködô szervezet, amely kizárólag tagjai részére, tag- jai biztosítási igényeinek teljesítése céljából, nyereségérdekeltség nélkül, a biztosítási díj ellenében a biztosítási feltéte- lekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, elôre megha- tározott szolgáltatást nyújt.
2.1.2. Az Egyesület további célja, hogy a biztosítási, valamint a tagságnak a biztosítási tevékenységgel összefüggôen nyújtott szolgáltatások szakmai és szolgáltatási színvonalát folyamatosan emelje, illetve megtartsa, valamint a tagságát és a szolgáltatásainak körét lehetôségeihez és a tagság, valamint a biztosítási piac igényeihez mérten bôvítse.
2.1.3. Az Egyesületnek a fenti célokhoz kapcsolódóan kiemelt feladata:
• saját személyi állományának folyamatos szakmai képzése,
• a társadalom tagjai öngondoskodás és kármegelôzés iránti igényének felkeltése, fejlesztése.
2.1.4. Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében saját eszközeit a vonatkozó jogszabályi elôírások megtartásával befektet- heti, a feladatok ellátására gazdálkodó szervezeteket, alapítványokat hozhat létre, továbbá a mindenkor hatályos vonat- kozó jogszabályi rendelkezések betartásával támogatást nyújthat.
2.1.5. Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez és politikai pártot, vagy szervezetet nem támogat.
2.2. Az Egyesület tevékenységi köre
TEÁOR ’08 6512 Nem életbiztosítás
Az Egyesület a fenti tevékenységi körbôl az alább felsorolt és Bit. 1. számú mellékletének A) részében nevesített ága- zatok alá tartozó és az Egyesület mûködésére vonatkozó mindenkor hatályos PSZÁF engedély szerinti kockázatokat mûveli:
Ágazatok:
1. ▇▇▇▇▇▇▇ (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozásból adódó megbetegedést)
2. Betegség
3. Szárazföldi jármû-casco (sínpályához kötött jármûvek nélkül)
4. Szállítmány (beleértve árukat, poggyászokat és valamennyi más vagyontárgyat)
5. Tûz- és elemi károk
6. Egyéb vagyoni károk
7. Önjáró szárazföldi jármûvekkel összefüggô felelôsség
8. Általános felelôsség
9. Segítségnyújtás
10. Különbözô pénzügyi veszteségek
Fentieken túl az Egyesület a Bit 1. számú melléklete C) része szerinti kiegészítô kockázatokat is mûveli.
Az Egyesület biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggô tevékenységként a PSZÁF EN-II-195/2010. sz. határozata alap- ▇▇▇ ▇▇▇▇▇ biztosításközvetítôi tevékenység, míg a PSZÁF EN-II-140/2012. sz. határozata alapján leányvállalatai részére történô könyvelési tevékenység végzésére jogosult.
3. AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÛNÉSE
3.1. A tagsági viszony létrejötte
3.1.1. Az Alapító tagok esetében az Alapító Közgyûlés alakulást kimondó határozatával jött létre a tagsági viszony.
3.1.2. Az Egyesület tagja lehet az Alapítókon túl az Egyesülettel biztosítási szerzôdést kötô (szerzôdô)
• természetes személy,
• jogi személy,
• mindazon jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet, mely a saját neve alatt jogokat kötelezettségeket szerezhet.
3.1.3. A 3.1.2. pontban írtak tekintetében az írásos belépési nyilatkozat alapján, a biztosítási szerzôdés kockázatviselésének napjával jön létre a tagsági viszony. Az írásos belépési nyilatkozat a jogszabályban meghatározott távértékesítés kere- tében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatás esetén az ajánlattételkor a távértékesítés módjának megfelelô nyilatkozattal is megtehetô.
3.1.4. A 2005.01.01. napjától az Alapító tagok kivételével csak azon személy/szervezet lehet tagja az Egyesületnek, aki/amely az Egyesület által nyújtott biztosítási szolgáltatások közül legalább egy biztosítási termékre vonatkozó hatályos szerzô- déssel rendelkezik.
3.1.5. A belépni kívánó tag 3.1.3. pontban foglaltak szerinti módon tett belépési nyilatkozatával elfogadja az Alapszabályt és vállalja az egyesületi tagdíj és a biztosítási szerzôdése szerinti díj megfizetését.
3.2. Alapító tag
Az Egyesületet az 1. számú mellékletben felsorolt alapító tagok hozták létre.
3.3. Az egyesületi tagság megszûnése
3.3.1. A tagsági viszony megszûnik
3.3.1.1. A természetes személy tag esetén a tag halálával.
3.3.1.2. A jogi személy, vagy nem jogi személy szervezet tag jogutód nélküli megszûnésével.
3.3.1.3. A tag kilépésével.
3.3.1.4. A tag kizárásával.
3.3.1.5. A tag biztosítási jogviszonyának megszûnésével.
3.3.2. Amennyiben a tag biztosítási jogviszonya a biztosítási díj esedékességének napjára visszamenôleg szûnik meg (Ptk. 6:449. §), a tagsági jogviszony a biztosítási díj teljesítésére adott póthatáridô utolsó napjának eredménytelen elteltével szûnik meg.
3.3.3. A tag halála, illetve nem természetes személy tag jogutód nélküli megszûnése esetében a tagsági viszony a tag halála idôpontjával, illetve nem természetes személy tag (szervezet) esetében az adott szervezeti formára irányadó szabályok szerinti megszûnéssel egyidejûleg szûnik meg.
3.3.4. Kötelezô gépjármû felelôsség biztosítás esetében a tag halálakor, ha a gépjármû birtokosa a tag halálát az Egyesület felé bejelenti, úgy a biztosítási szerzôdést folyamatos díjfizetéssel, legkésôbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerôre emelkedéséig hatályban tarthatja anélkül is, hogy tagként az Egyesületbe belépne feltéve, hogy a szerzôdés idôközben egyéb okból nem szûnik meg. A halál tényének bejelentését írásban – a halál tényét igazoló közokirat másolatának csa- tolásával – kell megtenni.
3.3.5. Egyéb biztosítási termékeknél, ha a tag, mint a szerzôdô halála esetén annak örököse jogszabály alapján a szerzôdés- be szerzôdôként beléphet, de a belépéssel együtt tagként az Egyesületbe is be kell lépnie, kivéve, ha már az Egyesület a tagja. Ugyanez az irányadó a vagyonbiztosítás esetében, amennyiben jogszabály alapján a biztosított a szerzôdô he- lyére kíván lépni.
3.3.6. A tag jogosult az Egyesületbôl való kilépési szándékát bármikor bejelenteni. A bejelentést írásban kell az Egyesület ré- szére közölni. A kilépés a tag érvényes biztosítási szerzôdése szerinti legkorábbi évfordulóval, több szerzôdése eseté- ben a legkésôbbi évforduló napján hatályosul. A biztosítási szerzôdés a tag kilépési nyilatkozata közlését követôen a leg- korábbi évfordulón szûnik meg kivéve, ha a tag szerzôdése ezen évforduló elôtt egyéb okból megszûnik (pl. érdekmú- lás, díj nem fizetés miatti szerzôdés megszûnés).
3.3.7. A tag kizárható az Egyesületbôl, ha
3.3.7.1. az Egyesület céljaival ellentétes magatartást tanúsít;
3.3.7.2. a tagdíjat felszólítás ellenére sem fizeti meg;
3.3.7.3. az Egyesületnek súlyos érdeksérelmet okozott.
3.3.8. A kizárás kérdésében az Igazgatótanács dönt. A kizárási eljárás megindításáról a tagot értesíteni kell a kizárás okának megjelölésével és lehetôvé kell tenni, hogy a kizárással kapcsolatos észrevételeit megfelelô határidôn belül írásban kö- zölje. Az Igazgatótanács köteles a döntésrôl szóló határozatot írásba foglalni, indokolással ellátni és haladéktalanul meg- küldeni a kizárással érintett tag részére. A döntéssel szemben fellebbezésnek helye nincs. A döntés ellen a tag a tudo- másszerzést követô 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás kezdeményezése a határozat végrehajtását nem érinti, kivéve, ha a bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti. Az Egyesület a tag kizárását kimondó Igazgató- tanácsi határozat meghozatalát követôen a tag biztosítási szerzôdéseit azok legközelebbi évfordulójára felmondja. A biz- tosítási szerzôdés ezen alapuló felmondásából eredôen az Egyesületet felelôsség nem terheli, még abban az esetben sem, ha jogorvoslati eljárásban esetlegesen a kizárás jogellenességét állapítanák meg.
3.3.9. A tag által az Egyesület felé történô bármilyen jogcímû befizetéseit az Egyesület a jogszabály alapján elsôbbséget élve- zô levonásokat követôen jogosult elsôsorban a tag tagsági viszonyából eredô – a befizetés jóváírásáig esedékessé vált
– fizetési kötelezettségei javára elszámolni. Ugyanez az irányadó a kötelezô gépjármû felelôsségbiztosításra vonatkozó
jogszabály szerinti, elôzményi idôszak alapján érvényesítendô összegek (elmaradt díj /„fedezetlenségi díj”/) elsôdleges érvényesítésére is.
3.4. A tag jogai és kötelezettségei
3.4.1. A tag jogosult az Alapszabályában meghatározott módon az Egyesület céljainak megvalósításában tevékenyen részt venni, és munkájával, magatartásával az eredményes mûködést elôsegíteni.
3.4.2. A tag jogosult a Küldöttválasztó Gyûlésen közvetlenül részt venni, a Küldöttgyûlésen a saját területi küldöttje útján Egye- sületet érintô bármely kérdést felvetni, annak napirendre tûzését indítványozni.
3.4.3. A jogszabály, vagy az Alapszabály eltérô rendelkezése hiányában a tag az Egyesület bármely tisztségére jelölhetô és megválasztható.
3.4.4. A tag jogosult az Egyesület bármely szervének törvénysértô határozatát – a kölcsönös biztosító egyesület mûködésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelôen – a tudomásszerzést követô belül 30 (harminc) napon belül bíró- ság elôtt megtámadni.
3.4.5. A tag köteles tagdíjat fizetni. A tagdíj fizetésének elmaradása a tag kizárását vonhatja maga után. Nem köteles tagdíj fizetésére az a tag, akinek tagsági jogviszonya kizárólag valamely nem az alábbi termékek közt szereplô biztosítási szer- zôdés vagy szerzôdések alapján áll fenn:
- Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás,
- KÖBE Casco Biztosítás,
- Lendület Start Casco,
- Lendület Top Casco,
- KÖBE Önrész Biztosítás,
- KÖBE Otthon Biztosítás,
- EASY I. Általános Háztartási Biztosítás,
- Közúti Árufuvarozók Felelôsségbiztosítása 2004,
- Fuvarozói Árukár biztosítás 2007,
- CMR Biztosítás,
- Belföldi Árukár Felelôsségbiztosítás,
- Flotta Casco,
- Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítás
Nem kell tagdíjat fizetni a tagsági jogviszony alapszabály 3.3.2. pontja szerinti megszûnése esetén a jogviszonyt meg- alapozó szerzôdés kockázatviselésének megszûnése és az alapján a tagsági jogviszony megszûnése közötti idôtartam- ra, amennyiben a megszûnt tagsági jogviszonyt megalapozó szerzôdés vagy szerzôdések alapján kockázatviselés a tag- sági jogviszony megszûnésével érintett biztosítási idôszakban nem áll fenn.
3.4.6. A tag jogosult az állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében a székhelye szerinti területi küldöttválasztá- son személyesen részt venni. Nem természetes személy tag nevében a szervezeti formájának megfelelôen a rá vonat- kozó jogszabályi elôírások szerint kizárólag a szervezet – aláírásra jogosult – képviseleti joggal felruházott mindenkori képviselôje(i) személyesen járhat(nak) el.
3.4.7. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a tag tagsági jogainak meghatalmazotton keresztüli gyakorlását, ide nem értve érte- lemszerûen a Küldötteken keresztül történô közvetett joggyakorlást.
3.4.8. A tag köteles állandó lakcíme, illetve nem természetes személy tag esetén székhelye és a szervezeti formája szerinti képviselôje/képviselôi változását haladéktalanul, de legkésôbb a változást követô 5. munkanapon belül bejelenteni az Egyesület részére. A tag ezen kötelezettsége elmulasztásából, vagy késedelemébôl eredô következményekért az Egye- sületet felelôsség nem terheli.
4. AZ EGYESÜLET SZERVEI
4.1. Az Egyesület szervezeti felépítése
4.1.1. Társadalmi szervezet
4.1.1.1. Küldöttgyûlés
4.1.1.2. Igazgatótanács
4.1.1.3. Felügyelô Bizottság
4.1.1.4. Bizottságok
4.1.2. Szakmai szervezet
4.2. Küldöttgyûlés
4.2.1. Az Egyesület legfôbb, döntéshozó szerve a tagok által, maguk közül 5 évre megválasztott Küldöttekbôl álló Küldöttgyû- lés. A Küldötteket az Egyesület adott küldöttválasztási területéhez (lsd. 4.4.3.) tartozó tagjainak gyûlése (Területi Küldött- választó Gyûlés) titkos, írásbeli szavazással választja meg az adott választási területhez tartozó tagok közül. (Küldött)
4.3. Küldött jelölése
4.3.1. Küldöttnek bármelyik, az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelölhetô.
4.3.2. Küldöttjelöltet jelölni az adott küldöttválasztási területhez tartozó bármelyik tag jogosult. Egy tag több személyt, valamint saját magát is jelölheti Küldöttnek.
4.3.3. Küldöttet jelölni az Igazgatótanács által erre a célra rendszeresített – az Egyesület internetes oldaláról letölthetô, vagy az Egyesület székhelyén igényelhetô – a jelölt és a jelölô személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas, valós adatokkal és teljes körûen kitöltött jelölô lapon, minimálisan teljes bizonyító erejû magánokirati formában lehet. A küldött- jelölt a jelölés elfogadásáról a jelölô lap aláírásával nyilatkozik.
4.3.4. A Küldött a jelölése elfogadásakor anyagi és büntetôjogi felelôssége tudatában köteles nyilatkozni arról, hogy büntetett elôéletû-e vagy sem, valamint arról, hogy ô, illetve a Bit. 3. § (1) 93. pontban meghatározott közeli hozzátartozója más biztosítóval, vagy más biztosítóval jogviszonyban álló biztosításközvetítôvel, vagy biztosítási szaktanácsadóval munka- viszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy ilyenben tulajdonos, tisztségviselô vagy ellen- ôrzô testület tagja. Ezen nyilatkozat tartalmát a Levezetô elnök a küldöttválasztás megkezdése elôtt ismerteti az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen megjelentekkel.
4.3.5. A jelölés akkor érvényes, hogy az alakszerûen kitöltött – a jelölt elfogadó nyilatkozatát is tartalmazó – jelölôlap legkésôbb az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés szavazási eljárása megkezdéséig a Levezetô elnök részére eredetben átadásra kerül. Az adott küldöttválasztási területre vonatkozóan beérkezett érvényes jelölések alapján a küldöttjelöltek listája az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés helyszínén folyamatosan megtekinthetô. A listán már feltûntetett személy további jelölése érvénytelen.
4.4. Küldöttválasztás
4.4.1. A küldöttválasztás megszervezése és lebonyolítása az Igazgatótanács feladata. A küldöttválasztást az Igazgatótanács szükség szerint, de a 4.4.2. pontban foglaltaknak megfelelôen legalább ötévente köteles akként megszervezni, hogy a Küldöttgyûlés mûködésének folyamatossága biztosítható legyen.
4.4.2. A küldöttválasztásra küldöttválasztási területenként kerül sor. (Területi Küldöttválasztó Gyûlés) Az Igazgatótanács a 4.4.1. pontban foglaltak biztosítása érdekében köteles az új Küldöttgyûlés megalakulásához szükséges valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyûlést az aktuálisan megválasztott, mûködô Küldöttgyûlés megalakulásától számított 5 év elteltét meg- elôzô 365 napon belül lebonyolítani.
4.4.3. A küldöttválasztási területeket az Igazgatótanács a megyék (+fôváros) területe szerint határozza meg. Amennyiben az adott megyéhez/fôvároshoz tartozó tagok száma az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésre vonatkozó hirdetmény köz- zétételét megelôzô naptári hónap elsô napján nem éri el a 3000 tagot, vagy az Igazgatótanács által a 4.4.5. pont szerint meghatározott szükséges taglétszámot, azt a megyét/fôvárost az Igazgatótanács összevonja bármelyik másik szomszé- dos megyével, vagy akár megyékkel egy közös küldöttválasztási területbe. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésre vonatko- zó hirdetmény az Egyesület internetes oldalán is megtekinthetô.
4.4.4. A tag az Egyesület által nyilvántartott állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében az Egyesület által nyil- vántartott székhelye szerint kerül küldöttválasztási területi besorolásra. Ugyanabban a küldöttválasztási eljárásban a tag csak egy Területi Küldöttválasztó Gyûlésen szavazhat függetlenül attól, hogy az adott küldöttválasztási eljárás során a lakcíme/székhelye utóbb egy olyan választási területre kerül át, ahol még az adott választási eljárás szerinti Területi Kül- döttválasztó Gyûlésre nem került sor.
4.4.5. Küldöttválasztási területenként annyi Küldöttet kell választani, hogy az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagsá- got minden 3000 tag után 1 Küldött képviselje. Ha a küldöttválasztási terület taglétszáma a 3000-et, illetve annak egész számú többszörösét legalább 1500 taggal meghaladja, úgy további egy Küldött választására kerül sor az adott küldött- választási területben. Amennyiben az adott küldöttválasztási eljárás elsô Területi Küldöttválasztó Gyûlésére vonatkozó hirdetmény közzétételét megelôzô naptári hónap elsô napján fennálló taglétszám alapján a fentiek szerint számított Kül- döttgyûlés létszáma meghaladja a törvényben elôírt legfelsô mértéket, az Igazgatótanács valamennyi Területi Küldöttvá- lasztó Gyûlés tekintetében egységesen köteles meghatározni az egy küldött választásához szükséges küldöttválasztási területi taglétszámot olyan módon, hogy a megválasztásra kerülô új Küldöttgyûlés létszáma a törvényi elôírás szerinti maximum és annak 20%-al csökkentett mértéke közé essen és azt az elsôként megtartandó Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl szóló hirdetményében közzétenni.
4.4.6. A megválasztott Küldött(ek) mellé egyben küldöttválasztási területenként a megválasztott Küldöttek számával azonos pótküldött is megválasztásra kerül. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó Küldött küldötti viszonyának megszûné- se esetében a helyébe a sorrendben az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen legtöbb szavazatot kapott pótküldött lép.
4.4.7. Az adott küldöttválasztási terület Küldöttje(i), illetve pótküldöttje(i) azok a küldöttjelöltek lesznek, akik az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen leadott érvényes szavazatok alapján sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.
4.4.8. Az Egyesület az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés összehívására vonatkozó hirdetményt a küldöttválasztási eljárás- ban az azzal érintett Területi Küldöttválasztó Gyûlés napja elôtt legkésôbb 10 nappal megelôzôen internetes honlapján, valamint két országos napilapban teszi közzé.
4.4.9. Az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen az a tag is gyakorolhatja tagsági jogait, aki a hirdetmény közzétételének ha- tárnapja és a rá irányadó Területi Küldöttválasztó Gyûlés kezdô idôpontja között lép be az Egyesületbe, feltéve, hogy tag- sági viszonyát a rá vonatkozó Területi Küldöttválasztó Gyûlés elôtti regisztráció során hitelt érdemlôen igazolja, melynek módját az Igazgatótanács köteles elôzetesen meghatározni és a hirdetményben közzétenni.
4.4.10. A küldöttválasztási eljárásban az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl közzétett hirdetményben közlésre kerül a Terü- leti Küldöttválasztó Gyûlés helye és ideje, valamint annak határozatképtelensége miatt megismételt Területi Küldöttvá- lasztó Gyûlés idôpontja és helye, valamint a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlésre irányadó (lsd. 4.4.15.) szabá- lyok. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés az eredeti Területi Küldöttválasztó Gyûlés kezdôidôpontját követôen, lehetôleg ugyanazon a napon legkorábban egy órával késôbbi idôpontra, de legkésôbb 15 napon belülre hívható össze.
4.4.11. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésen
4.4.11.1. az adott küldöttválasztási területhez tartozó és regisztrált tagok,
4.4.11.2. az Igazgatótanács által írásban felkért, vagy meghívott személyek vehetnek részt.
4.4.12. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés elôtt közvetlenül az Igazga- tótanács által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésre megjelent valamennyi tag tagsági viszonya ellenôrizhetô legyen.
4.4.13. A természetes személy tag, illetve a nem természetes személy tag képviselôje a regisztráció során köteles személyazo- nosságát és lakcímét hitelt érdemlôen (eredeti személyi irataival) igazolni. A nem természetes személy tag képviselôje(i) ezen túlmenôen a képviseleti jogosultságát(ukat) is köteles(ek) hitelt érdemlôen igazolni. Értelemszerûen irányadóak a regisztrációnál a 3.4.6. pontban írtak is.
4.4.14. A Területi Küldöttválasztó Gyûlés akkor határozatképes, ha a küldöttválasztási területhez tartozó tagok 50%-a + 1 tag je- len van.
4.4.15. Határozatképtelenség miatt megtartásra kerülô megismételt Területi Küldöttválasztási Gyûlés az elôre meghirdetett na- pirendi pontokkal a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlé- sen az eredeti közzétételben meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem lehet változtatni kivéve, ha ezen valamennyi az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelen van és ezt a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés elhatározza.
4.4.16. A Területi Küldöttválasztó Gyûlést az jelenlévô tagok által nyílt szavazással, egyszerû többséggel megválasztott Leveze- tô Elnök vezeti le.
4.4.17. A Levezetô Elnök feladata biztosítani a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetôségét, a szavazá- si eljárás alakszerûségét.
4.4.18. A Levezetô Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Területi Küldöttválasztó Gyûlés munkáját hátráltatja, akadályozza.
4.4.19. Az Igazgatótanács a választási eljárás jogszerûsége és tisztasága biztosítására valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyû- lésre tagjai sorából 2 tagot delegál, akik az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés levezetô elnökével együtt (választást felügyelô bizottság) szótöbbséggel határoznak a Területi ▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇ Gyûlés esetleges berekesztésérôl. Amennyiben a választást felügyelô bizottság a Területi Küldöttválasztó Gyûlés berekesztése mellett döntött, úgy az adott Területi Kül- döttválasztó Gyûlésen a szavazás érvényesen nem tartható meg, illetve az adott területi küldöttválasztás érvénytelen. Ilyen esetben az Igazgatótanács az adott küldöttválasztási területre új Területi Küldöttválasztó Gyûlést hív össze. A vá- lasztást felügyelô bizottság Igazgatótanács által delegált két tagja egybehangzóan dönt a regisztráció során a tagsági jogviszony hitelt érdemlô igazolásával (4.4.9.), illetve a képviseleti jogosultság hitelt érdemlô igazolásával (4.4.13.) kap- csolatos vitás esetekben.
4.4.20. A Terület Küldöttválasztó Gyûlés hatáskörébe kizárólag az adott választási területhez tartozó tagok küldötti képviseletét ellátó Küldöttek megválasztása tartozik.
4.4.21. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl jegyzôkönyv készül, melyet a Levezetô elnök által felkért személy vezet. A jegyzô- könyvet a választást felügyelô bizottság tagjai írják alá és a Területi Küldöttválasztó ▇▇▇▇▇▇ által megválasztott két jegy- zôkönyv hitelesítô hitelesíti.
4.5. A Küldött jogállása
4.5.1. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat a Küldöttgyûlésen az adott küldöttválasztási terület Területi Küldött- választó Gyûlésén megválasztott Küldött képviseli. A tagok a Küldöttgyûléssel összefüggô tagsági jogaikat a Küldötteken keresztül gyakorolhatják.
4.5.2. Amennyiben nem természetes személy a Küldött, úgy a Küldött nevében a szervezeti formájára vonatkozó jogszabályi elôírás szerint a szervezet képviseletére jogosult személy(ek) személyesen járhat(nak) el.
4.5.3. A Küldött megbízása a megválasztásával érintett Küldöttgyûlés 5.2.1. pont szerinti alakuló ülésének napjától kezdôdôen az azt követôen megválasztásra kerülô új Küldöttgyûlés alakuló ülésének napjáig szól. A Küldött újraválasztható.
4.5.4. A Küldött megbízása megszûnik:
4.5.4.1. ha a Küldött megbízási ideje lejárt és a lejárat elôtt nem választották újra,
4.5.4.2. tagsági jogviszonyának megszûnésével,
4.5.4.3. lemondással.
4.5.5. A Küldött a megbízásáról bármikor, de legkésôbb a Küldöttgyûlés elôtt 20 nappal az Igazgatótanács Elnökéhez megér- kezô írásbeli nyilatkozatával lemondhat.
4.5.6. A Küldött küldötti viszonyának megszûnése esetén, a megválasztás szerint soron következô pótküldött lép a helyére. Amennyiben nincs több pótküldött, abban az esetben a Küldöttgyûlést az ötéves választási ciklus végéig a megmaradt Küldöttek alkotják és új Küldötteket nem választanak, csak abban az esetben, ha küldöttek létszáma 50% alá csökken.
4.5.7. A Küldöttet az Egyesületrôl, annak tisztségviselôirôl, tagjairól tudomására jutott mindennemû adat, információ tekinteté- ben, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A Küldött a megválasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerôsíteni.
4.6. A Küldöttgyûlés kizárólagos hatásköre
4.6.1. az Alapszabály elfogadása és módosítása a jelenlévô küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, az egyesület alapszabályban meghatározott célját érintô módosítás esetén az összes küldöttek háromnegyedének egyet- értô szavazata alapján,
4.6.2. a Egyesület stratégiai terve, az üzleti terv és az éves beszámoló, illetve konszolidált beszámoló elfogadása,
4.6.3. az Egyesület tulajdonában lévô gazdasági társaság(ok) számviteli törvény szerinti éves beszámolójának elfogadása,
4.6.4. az Egyesület könyvvizsgálója beszámolójának elfogadása,
4.6.5. a tagdíj mértékének meghatározása az Igazgatótanács javaslata alapján,
4.6.6. az eredmény felhasználásáról való döntés az Alapszabályban lefektetett elvek szerint,
4.6.7. az Igazgatótanács és a Felügyelô Bizottság éves beszámolójának elfogadása,
4.6.8. a Vezérigazgató két Küldöttgyûlés közötti idôszakra vonatkozó beszámolójának elfogadása,
4.6.9. az Egyesület tisztségviselôinek és ▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇ megválasztása, visszahívása/felmentése,
4.6.10. a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása,
4.6.11. a jegyzôkönyvvezetônek és a jegyzôkönyv hitelesítôknek megválasztása,
4.6.12. az Egyesület tisztségviselôi és a Könyvvizsgáló tiszteletdíjának meghatározása,
4.6.13. az Egyesület feloszlásának, egyesülésének (beolvadás, összeolvadás), szétválásának, átalakulásának elhatározása, ál- lomány átadása, illetve átvétele, az összes küldöttek háromnegyedének egyetértô szavazata alapján,
4.6.14. rendelkezés az Egyesület jogutód nélküli megszûnése vagy megszüntetése után fennmaradó vagyon felosztásáról.
4.6.15. az Egyesület javadalmazási politikájának elfogadása,
4.6.16. döntés mindazon kérdésekben, melyek elbírálását a Küldöttgyûlés a saját hatáskörébe vonta.
4.7. Küldöttgyûlés határozatképessége, határozathozatal
4.7.1. A Küldöttgyûlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50 %-a jelen van.
4.7.2. A határozatképes Küldöttgyûlés határozatait – jogszabály, vagy az Alapszabály eltérô rendelkezése hiányában – a jelen- lévô küldöttek szavazatainak egyszerû (több mint 50%) többségével hozza.
4.7.3. A Küldöttgyûlés határozatait nyílt, vagy titkos szavazással hozza.
4.7.4. A Küldöttgyûlésen a szavazás történhet:
4.7.4.1. a szavazati jog számának azonosítására és számolására alkalmas, egyidejû vélemény kinyilvánítással (kéz, vagy szavazólap felemelése),
4.7.4.2. a napirendi pont jellegétôl függôen az Igazgatótanács által meghatározott formájú és tartalmú szavazólap ér- telemszerû kitöltésével és leadásával,
4.7.4.3. elektronikus (nyomógombos) szavazással /amennyiben ennek biztonságos és megbízható technikai feltételei adottak/
4.7.5. Írásbeli szavazás esetén a teljes szavazólap érvénytelennek tekintendô, ha abban javítás, elírás van vagy a tartalomtól, formától eltérôen, vagy hiányosan kerül leadásra. Írásbeli szavazás esetén a szavazólapokat a jegyzôkönyvvel együtt és azonosan kell kezelni és irattározni.
4.7.6. Küldöttgyûlésen a Küldött a jogait csak személyesen gyakorolhatja.
4.7.7. A nem természetes személy Küldött esetében a Küldött nevében kizárólag a szervezeti formájára irányadó szabályok szerinti (cég)jegyzésére jogosult képviselôje(i) személyesen járhat(nak) el. A képviseleti jogot a képviselô(k) köteles(ek) a regisztráláskor igazolni.
4.7.8. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a Küldött, vagy a nem természetes személy Küldött képviselôje meghatalmazotton keresztüli eljárását
4.7.9. A szavazás módját a Küldöttgyûlés határozza meg, akár eseti jelleggel.
4.7.10. A Küldöttgyûlésen a határozat meghozatalakor nem szavazhat az a Küldött,
4.7.10.1. Akit a határozat kötelezettség vagy felelôsség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta elônyben ré- szesít;
4.7.10.2. akivel a határozat szerint szerzôdést kell kötni;
4.7.10.3. ▇▇▇ ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4.7.10.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
4.7.10.5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
4.7.10.6. aki egyébként személyesen érintett a döntésben.
4.7.11. Ha egy Küldött valamely ügyben nem szavazhat, ôt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapí- tása során figyelmen kívül kell hagyni.
4.8. A Küldöttgyûlés összehívása
4.8.1. Az Igazgatótanács a Küldöttgyûlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles összehívni. Az Igazga- tótanács a Küldöttgyûlés idôpontját minimum 15 nappal korábban köteles kitûzni és azt az Egyesület Internetes oldalán közzétenni. A Küldött választást követô elsô Küldöttgyûlés összehívására az Igazgatótanács jogosult a rendkívüli Kül- döttgyûlés összehívásának szabályai szerint (lsd. 4.8.7.).
4.8.2. A Küldöttgyûlést össze kell hívni akkor is, ha azt a Küldöttek egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza, vagy ha az összehívását a bíróság, vagy a szakmai felügyeletet ellátó szerv a napirendi pontok megjelölésével elrendeli. A Vezérigazgató kezdeményezésére az Igazgatótanács a Küldöttgyûlést összehívhatja.
4.8.3. Az Igazgatótanács köteles a Küldöttgyûlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
4.8.3.1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
4.8.3.2. az Egyesület elôreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
4.8.3.3. az Egyesület céljának elérése veszélybe került.
4.8.4. A 4.8.3. pontban foglaltak alapján összehívott Küldöttgyûlésen a Küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetésérôl dönteni.
4.8.5. A meghívót a Küldöttekkel legalább a Küldöttgyûlést megelôzô 8 nappal korábban közölni kell. A meghívó akkor is ha- táridôben közöltnek tekintendô, ha azt a Küldött Egyesülethez bejelentett (3.4.8. pont) nyilvántartott lakcímére, illetve székhelyére a Küldöttgyûlés idôpontja elôtt 15 nappal korábban, igazolhatóan postára adták, vagy az ezen határidôben az Egyesület nyilvántartásában lévô elektronikus postafiókja címére megküldték. A Küldöttgyûlés megtartható az Egye- sület székhelyétôl eltérô, a Küldöttgyûlés lebonyolítására alkalmas más helyen is.
4.8.6. A napirendi pontokat és annak sorrendjét az Igazgatótanács határozza meg. A napirendre fel kell venni azt a kérdést, amelynek megtárgyalását az Igazgatótanács Elnökéhez intézett levélben a tagok/Küldöttek 10 (tíz) %-a, vagy a Vezér- igazgató legkésôbb 30 nappal a Küldöttgyûlés tervezett idôpontja elôtt írásban kérte. Amennyiben a napirendi pontra tör- tént javaslat a fenti határidô után érkezik az Igazgatótanács Elnökéhez, úgy a javaslatot a Küldöttgyûlésen a napirendi pontokkal összefüggésben ismertetni kell. Az ilyen napirendre vonatkozó javaslat tárgyalására a javaslat fenntartása esetén a soron következô Küldöttgyûlésen kerül sor.
4.8.7. A Küldöttgyûlésre vonatkozó meghívóban közlésre kerül a Küldöttgyûlések helye és ideje, valamint határozatképtelen- sége miatt megismételt Küldöttgyûlések idôpontja és helye, valamint a megismételt Küldöttgyûlésre irányadó szabályok (lsd. 4.14.) szerinti szabályai.
4.8.8. A Küldöttgyûlés a meghívóban nem szereplô napirendi pontot csak abban az esetben tárgyalhatja, ha a Küldöttgyûlésen valamennyi Küldött jelen van és a napirend felvételét a Küldöttgyûlés egyhangúlag elhatározza.
4.8.9. Rendkívüli Küldöttgyûlés összehívására az Igazgatótanács döntése alapján az Igazgatótanács Elnöke, illetve az 5.5.7. pont alapján a Felügyelô Bizottság Elnöke jogosult. A Rendkívüli Küldöttgyûlést az Igazgatótanács által javasolt napi- renddel 24 órán belüli idôpontra is össze lehet hívni. Az összehívás történhet elektronikusan (e-mailen), táviratban, visszaigazolt telefonhívással, postai úton és faxon.
4.8.10. A Rendkívüli Küldöttgyûlés határozatképtelenségére vonatkozó eljárásra a Megismételt Küldöttgyûlésre irányadó 4.14. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
4.8.11. Az Igazgatótanács tagjai kötelesek a Küldöttgyûlésen részt venni, a Küldöttgyûlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdé- sekre válaszolni, az Egyesület tevékenységérôl és gazdasági helyzetérôl beszámolni.
4.9. Regisztráció a Küldöttgyûléshez
4.9.1. A Küldötteket a Küldöttgyûlésen az Igazgatótanács által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy a Küldöttgyûlésen jelenlévô valamennyi Küldött azonosítható, továbbá a hatá- rozatképesség a Küldöttgyûlés alatt is folyamatosan vizsgálható legyen.
4.9.2. A természetes személy Küldött, illetve a nem természetes személy Küldött képviselôje(i) a regisztráció során köteles(ek) személyazonosságát(ukat) személyi azonosító okmánnyal, továbbá lakóhelyét lakcímkártyával igazolni. A nem termé- szetes személy Küldött képviselôje ezen túlmenôen képviseleti jogosultságát is köteles igazolni.
4.9.3. A Küldöttgyûlésen csak regisztrált Küldött vehet részt. A Küldöttgyûlésen a regisztrált Küldötteken kívül csak az Igazga- tótanács által meghívott személyek vehetnek részt.
4.10. Küldöttgyûlés Levezetô Elnöke
4.10.1. A Küldöttgyûlést az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott levezetô elnök, míg az ô akadályoztatása esetében az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott helyettes vezeti le. Jelen pont rendelkezései a levezetô elnök helyettesre is vonatkoznak.
4.10.2. A Levezetô Elnök:
4.10.2.1. biztosítja a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetôségét,
4.10.2.2. biztosítja a határozatok meghozatalának (szavazási eljárás) alakszerûségét,
4.10.2.3. amennyiben a Küldöttgyûlés a napirendekkel összefüggô felszólalások, észrevételek idôtartamát megállapítja, úgy biztosítja az idôkorlátok betartását.
4.10.3. A Levezetô Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Küldöttgyûlés munkáját hátráltatja, akadályozza kivéve, ha a Küldöttgyûlés az érintett személy to- vábbi felszólalása mellett dönt.
4.10.4. Amennyiben a Levezetô Elnök az adott napirendi pontban érintett, az érintettség idôtartamára az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott Levezetô Elnök-helyettes helyettesíti.
4.11. A Küldöttgyûlés Jegyzôkönyve
4.11.1. A Küldöttgyûlésrôl írásbeli jegyzôkönyv készül. A jegyzôkönyvet a Levezetô Elnök által javasolt, és Küldöttgyûlés által nyílt szavazással megválasztott Jegyzôkönyvvezetô vezeti.
4.11.2. Bármelyik jelenlévô Küldött indítványára a Küldöttgyûlés akként határozhat, hogy az ott elhangzottakról hangfelvétel ké- szüljön, amennyiben ehhez a technikai lehetôségek rendelkezésre állnak. Az írásbeli jegyzôkönyv a felvétel alapján ké- szítendô el, legkésôbb a Küldöttgyûlést követô 15 munkanapon belül. Amennyiben a felvétel készítését a Küldöttgyûlés érdemi megkezdését követôn határozzák el, úgy a felvétel megkezdése elôtt elhangzottakról készült írásbeli jegyzô- könyvrészt a Levezetô Elnök, a Jegyzôkönyvezetô és a két Jegyzôkönyv-hitelesítô köteles aláírásával külön is hitelesí- teni.
4.11.3. A felvételt a Küldöttgyûlést követô 365 napig, vagy az adott Küldöttgyûlésen hozott határozat elleni felülvizsgálati eljárás kezdeményezése esetében az eljárás jogerôs befejezéséig kell megôrizni.
4.11.4. A jegyzôkönyvet a Levezetô Elnök, a Jegyzôkönyvvezetô és a Küldöttgyûlés által megválasztott kettô jegyzôkönyv-hite- lesítô aláírásával hitelesíti.
4.11.5. A jegyzôkönyv, illetve a felvétel megôrzését és irattárózását az Egyesület erre vonatkozó szabályzata szerint, ennek hiá- nyában a legnagyobb gondosság mellett az Igazgatótanács, illetve az Igazgatótanács által megbízott személy köteles megszervezni és arról gondoskodni.
4.12. Mandátumvizsgáló Bizottság
4.12.1. A Mandátumvizsgáló Bizottság feladata a Küldöttgyûlés napján és kezdete elôtt a Küldöttek részvételi jogosultságának ellenôrzése.
4.12.2. Ennek keretében:
4.12.2.1. a regisztráció adatait ellenôrzi, megállapítja a jelenlevô küldöttek számát, személyét,
4.12.2.2. elnöke útján indítványt tesz a Küldöttgyûlés Levezetô Elnökének a határozatképesség megállapítására vonat- kozóan,
4.12.2.3. folyamatosan ellenôrzi a határozatképesség meglétét.
4.12.3. Amennyiben a Mandátumvizsgáló Bizottság bármikor határozatképtelenséget állapít meg, mindaddig nem lehet a Kül- döttgyûlésen további érdemi határozatot hozni, amíg a határozatképesség helyre nem áll, tartós határozatképtelenséget a Levezetô elnök jogosult megállapítani ez esetben szükség szerint megismételt Küldöttgyûlést kell tartani.
4.12.4. A Mandátumvizsgáló Bizottság kettô-öt fôbôl álló bizottság, melyet az Igazgatótanács jelöl ki a Küldöttgyûlést megelôzô- en eseti jelleggel.
4.12.5. A Mandátumvizsgáló Bizottság munkáját a belsô ellenôr és az informatika segíti. A regisztrációt egyebekben az Egyesü- let munkaszervezetének a Vezérigazgató által felkért tagjai végzik.
4.13. Szavazatszámláló Bizottság
4.13.1. A Küldöttgyûlés határozatai meghozatalakor a szavazatokat össze kell számolni. A szavazatszámlálás módját az Alap- szabály rendelkezése szerint (lsd. 4.7.4.) a Levezetô Elnök határozza meg. A napirendi pontokkal összefüggô szavaza- tokat a Szavazatszámláló Bizottság számolja össze, ide nem értve az elektronikus szavazatszámlálást.
4.13.2. A Szavazatszámláló Bizottság a Küldöttgyûlés által nyílt szavazással, alkalmanként kerül megválasztásra, és minimum 3 fôbôl áll. A szavazatszámlálók maguk közül egy elnököt választanak.
4.13.3. A Szavazatszámláló Bizottság ellenôrzi a szavazás szabályszerûségét, elvégzi a szavazatszámlálást és Elnökén keresz- tül beszámol a Küldöttgyûlésnek a szavazás eredményérôl.
4.13.4. A Szavazatszámláló Bizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki az adott szavazáson jelöltként szerepel. Amennyi- ben a jelölést követôen összeférhetetlenség merül fel, az összeférhetetlenséget azonnal meg kell szüntetni. Ennek ke- retében a jelölés elfogadása esetén a Szavazatszámláló Bizottságba kell új személyt választani, vagy a jelölés vissza- utasítása esetén szükség szerint új jelöltet kell állítani.
4.13.5. A szavazatszámlás eredményét a jegyzôkönyvben rögzíteni kell.
4.14. Megismételt Küldöttgyûlés
4.14.1. Amennyiben a Küldöttgyûlés határozatképtelen, úgy a megismételt Küldöttgyûlés összehívására a rendkívüli Küldöttgyû- lésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. ▇▇▇▇▇, hogy a megismételt Küldöttgyûlés a meghívóban meghirdetett napi- rendi pontok tekintetében a megjelent Küldöttek létszámára tekintett nélkül határozatképes. Az eredeti Küldöttgyûlésrôl távolmaradó küldötteket a megismételt Küldöttgyûlés tartásáról tájékoztatni kell.
4.14.2. A megismételt Küldöttgyûlésen az eredeti meghívóban meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem le- het változtatni, kivéve, ha a megismételt Küldöttgyûlésen valamennyi küldött jelen van és ezt a megismételt Küldöttgyû- lés elhatározza.
4.15. A Küldöttgyûlés határozatának kihirdetése
4.15.1. A Küldöttgyûlés által hozott határozatot az azt tartalmazó jegyzôkönyv hitelesítését követô 15 napon belül az Egyesület Internetes oldalán ki kell hirdetni. A kihirdetésrôl az Igazgatótanács a vezérigazgató útján gondoskodik.
5. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELÔI
5.1. Az Egyesület tisztségviselôi
5.1.1. Igazgatótanács Elnöke és tagjai
5.1.2. Felügyelô Bizottság Elnöke és tagjai
5.2. Az Egyesület tisztségviselôire vonatkozó közös szabályok
5.2.1. A Küldöttgyûlés az Egyesület tisztségviselôit alapesetben 5 évre, de a mindenkori országos küldöttválasztási eljárás tel- jes körû lebonyolítását követôen az újonnan megválasztott Küldöttekbôl álló új Küldöttgyûlés alakuló ülését (alakuló Kül- döttgyûlés) követô 90 napon belül megtartandó tisztségviselô-választásig bízza meg. Amennyiben a tisztségviselô meg- bízása a megválasztása (ciklus) lejárata elôtt bármely okból megszûnik, úgy a helyére választott tisztségviselô megvá- lasztása az eredeti öt éves ciklus végéig szól.
5.2.2. Tisztségviselô csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit. vonatkozó feltételeinek.
5.2.2.1. Tisztségviselô az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvôképességét a tevékenysége ellátásához szüksé- ges körben nem korlátozták.
5.2.2.2. Nem lehet az Egyesület tisztségviselôje az, akit bûncselekmény elkövetése miatt jogerôsen szabadságvesz- tés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett elôélethez fûzôdô hátrányos következmények alól nem mentesült.
5.2.2.3. Nem lehet tisztségviselô az, akit e foglalkozástól jogerôsen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerôs bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt nem lehet az Egyesület tisztségviselôje, amennyiben az Egyesület az ítéletben megjelölt tevékenységet folytat.
5.2.2.4. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott idôtartamig nem lehet az Egyesület tisztségviselôje, akit eltiltot- tak a vezetô tisztségviselôi tevékenységtôl.
5.2.2.5. Nem lehet a Felügyelôbizottság Elnöke vagy tagja aki, vagy akinek hozzátartozója az Egyesület Igazgatótaná- csának Elnöke vagy tagja.
5.2.3. Tisztségviselô csak természetes személy egyesületi tag lehet. A tisztségviselôi megválasztás az érintett személy által való elfogadásával jön létre.
5.2.4. A tisztségviselôket a megbízás ellátásáért Küldöttgyûlés által megállapított tiszteletdíj illeti meg.
5.2.5. A tisztségviselôk a tisztségüket az Egyesület vezetése és mûködtetése során az ilyen tisztséget betöltô személyektôl el- várható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsôdlegessége alapján kötelesek ellátni.
5.2.6. A tisztségviselô a tisztségét csak személyesen láthatja el, képviseletnek helye nincs.
5.2.7. Az a tisztségviselô, aki nem választott Küldött, a Küldöttgyûlésen tanácskozási joggal részt vehet.
5.2.8. A tisztségviselô megbízása megszûnik
5.2.8.1. a megbízás idôtartamának lejártával,
5.2.8.2. visszahívással,
5.2.8.3. lemondással,
5.2.8.4. a tisztségviselô egyesületi tagsági viszonyának megszûnésével,
5.2.8.5. a tisztségviselô halálával,
5.2.8.6. a tisztségviselô cselekvôképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történô korlátozásával,
5.2.8.7. a Bit. eltérô rendelkezése hiányában a tisztségviselôvel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekö- vetkeztével.
5.2.9. A tisztségviselô a megválasztási idôtartamának lejárta elôtt a Küldöttgyûlés határozatával indokolás nélkül bármikor visszahívható.
5.2.10. A tisztségviselô a tisztségérôl bármikor lemondhat azonban, ha az Egyesület adott szerve mûködôképességét (határo- zatképességé) ez akadályozná, úgy a lemondás csak annak bejelentésétôl számított hatvanadik napon válik hatályossá kivéve, ha az Egyesület Küldöttgyûlése az új tisztségviselô megválasztásáról már ezt megelôzôen gondoskodott.
5.2.11. A tisztségviselôk az Egyesületrôl, annak tisztségviselôirôl, tagjairól tudomására jutott mindennemû adat, információ te- kintetében, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A tisztségviselô a megvá- lasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerôsíteni.
5.2.12. Az Egyesület tisztségviselôi összeférhetetlensége kérdésében a Bit. mindenkor hatályos rendelkezései alkalmazandóak.
5.3. A jelölés
5.3.1. Tisztségviselônek (IT tag és elnök, FB tag és elnök) az Egyesület bármely természetes személy tagja jelölhetô, aki az adott tisztségre elôírt jogszabályi, illetve alapszabályi feltételeinek megfelel.
5.3.2. Tisztségviselôt jelölni kizárólag Küldött jogosult a saját nevében, vagy az általa képviselt tagok esetleges javaslatai alap- ján. Egy Küldött több személyt, illetve azonos személyt több tisztségre is jelölhet.
5.3.3. A jelölés írásban, minimálisan teljes bizonyító erejû magánokiratban (jelölô lap), a jelölt és a jelölô személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas adatainak feltüntetésével történhet. A Küldöttválasztást követô tisztségviselô választás- ra a jelölôlapokat a Küldöttválasztás utáni elsô Küldöttgyûlést követô 30. napig lehet érvényesen leadni. Megválasztott tisztségviselô kiesésekor szükséges pótlása esetében az IT erre vonatkozó, küldötti értesítését követô 30. napig lehet a jelölôlapo(ka)t leadni. (Az értesítés kiküldésére a Küldöttgyûlési meghívó alakszerûsége az irányadó) A jelölô lapnak az IT elnökének címezve, a KÖBE székhelyére ezen határidôn (30 nap) belül úgy kell megérkeznie, hogy a jelölés érvé- nyességéhez szükséges, hogy ahhoz egyidejûleg a jelöltnek a fenti alakszerûségekkel megadott elfogadó nyilatkozatát, valamint az adott tisztség tekintetében a szakmai felügyelet engedélyezési útmutatójában meghatározott okiratokat, nyi- latkozatokat is csatolni kell.
5.3.4. Az IT elnöke a fenti határidôn belül beérkezett érvényes jelöléseket haladéktalanul felterjeszti a szakmai felügyelet ré- szére a felügyeleti engedélyezés érdekében.
5.3.5. A Küldöttgyûlés elé csak olyan személyek terjeszthetôk, akik személye az adott tisztség tekintetétben a vonatkozó jog- szabályi rendelkezések szerint engedélyezettnek minôsül.
5.3.6. A tisztségviselô jelölt, amennyiben a tisztségviselô választó küldöttgyûlésen nincs személyesen jelen, a tisztségre nem választható meg, kivéve, ha megválasztása esetére elôzetesen írásban elfogadó nyilatkozatot tett.
5.3.7. Az Igazgatótanács a tisztségviselô választást a szakmai felügyelet által a felterjesztések tárgyában hozott legutolsó ha- tározat kézhezvételét követô 30 napon belülre köteles kitûzni feltéve, hogy a szakmai felügyelet elegendô számú jelölt személyét hagyta jóvá. Amennyiben a felügyeleti engedélyezési eljárás az adott jelölt tekintetében a 45 napot meghalad- ja – az 5.2.2. pontban foglaltakra tekintettel – jelen pontban foglaltak alkalmazásában az adott jelölést az Igazgatótanács nem köteles figyelembe venni. Megválasztott tisztségviselô kiesésekor szükséges pótlása esetében, amennyiben a ki- esés folytán az adott egyesületi szerv tagjainak létszáma nem csökken a határozatképességhez szükséges mérték alá, az Igazgatótanács a kiesô tisztségviselôk megválasztását legkésôbb a soron következô rendes Küldöttgyûlésre köteles kitûzni, feltéve, hogy a felterjesztés tárgyában hozott legutolsó határozat kézhezvétele a soron következô rendes Kül- döttgyûlés idôpontját megelôzô 15. napnál korábban megtörtént.
5.4. Igazgatótanács
5.4.1. Az Egyesület vezetô szerve az Igazgatótanács.
5.4.2. Az Igazgatótanács 7 tagból áll.
5.4.3. Az Igazgatótanács tagja és közeli hozzátartozója [Bit. 3. § (1) 93. pont] az Egyesület Felügyelô Bizottságának tagjává nem választható meg.
5.4.4. Az Igazgatótanács tagjai az Egyesületnek okozott károkért a Ptk. szabályai szerint felelnek, Az Igazgatótanács tagjai felelôssége egyetemleges. Mentesül a felelôsség alól az Igazgatótanácsi tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a ha- tározat ellen szavazott.
5.4.5. Az Igazgatótanács testületként jár el. Az Igazgatótanács szükség szerint, de legalább 2 havonta ülésezik és tevékeny- ségérôl a Küldöttgyûlésnek beszámol.
5.4.6. Az Igazgatótanács határozatképességéhez minimum 4 tagjának jelenléte szükséges. Az Igazgatótanács döntéseit a je- lenlévô tagjainak egyszerû többségével hozza.
5.4.7. Szavazategyenlôség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlôség esetén a kér- dést el kell napolni.
5.4.8. Az Igazgatótanács üléseit az Igazgatótanács Elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megje- lölésével – az Igazgatótanácsi tagok bármelyike, a Felügyelô Bizottság Elnöke, a Vezérigazgató írásban kérheti az Igaz- gatótanács elnökétôl, aki a kérelem kézhezvételétôl számított nyolc napon belül köteles intézkedni az Igazgatótanács ülésének 15 napon belüli idôpontra történô összehívásáról. Ha az Igazgatótanács Elnöke a kérelemnek nem tesz ele- get, a kérelmet elôterjesztô maga jogosult az ülés összehívására.
5.4.9. Az Igazgatótanács egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.
5.4.10. Az Igazgatótanácsot az Igazgatótanács Elnöke, akadályoztatása esetén az Igazgatótanács által írásban felhatalmazott Igazgatótanácsi tag képviseli,
5.4.11. Az Igazgatótanács jogosult eljárni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe, továbbá amit a Küldöttgyûlés a hatáskörébe utal.
5.4.12. Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik különösen:
5.4.12.1. a küldöttválasztás lebonyolítása – azon belül különösen a küldöttválasztási területeinek kijelölése, a Területi Küldöttválasztó Gyûlések összehívása –, valamint az ezzel összefüggô végrehajtási szabályok meghatáro- zása,
5.4.12.2. küldöttgyûlés lebonyolítása – azon belül különösen annak összehívása, napirendjének megállapítása –, va- lamint az ezzel összefüggô végrehajtási szabályok meghatározása,
5.4.12.3. küldöttgyûlés napirendjén szereplô elôterjesztések, határozati javaslatok elôkészítése és szakmai megalapo- zása,
5.4.12.4. a Küldöttgyûlés határozatainak kihirdetése,
5.4.12.5. Küldöttgyûlési határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenôrzése,
5.4.12.6. üzletpolitikai célok meghatározása,
5.4.12.7. stratégiai terv véleményezése és elôzetes jóváhagyása,
5.4.12.8. éves üzlet terv elôzetes elfogadása,
5.4.12.9. a Vezérigazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlása,
5.4.12.10. a Vezérigazgató helyettesei kinevezésének és felmentésének jóváhagyása,
5.4.12.11. a Bit.-ben nevesített egyéb vezetôk kinevezésének és felmentésének jóváhagyása,
5.4.12.12. döntés a saját tulajdonú gazdasági társaság legfôbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben, kivé- ve a számviteli törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyását.
5.4.12.13. új biztosítási termékek elfogadása,
5.4.12.14. tag kizárásáról szóló döntés,
5.4.12.15. az Egyesület Szervezeti Mûködési Szabályzatának megállapítása,
5.4.12.16. saját ügyrendjének megállapítása,
5.4.12.17. az Igazgatótanács jogosult szakértô vagy szakértôk igénybevételére azokban a kérdésekben, amelyekben az Vezérigazgatóval és/vagy a szakmai vezetéssel nem ért egyet és/vagy nem tudnak megegyezni,
5.4.12.18. az Igazgatótanács jogosult a Felügyelô Bizottságnál vizsgálat lefolytatását kezdeményezni,
5.4.12.19. a felkért munkabizottságok mûködtetése, irányítása.
5.4.12.20. a Mandátumvizsgáló Bizottság tagjainak megbízása.
5.4.12.21. gazdasági társaság, társadalmi szervezet, alapítvány alapítása, illetve más gazdálkodó vagy egyéb szerve- zetekkel közös tulajdonú társaság alapítása.
5.4.12.22. az Egyesület tulajdonában lévô gazdasági társaság(ok) mûködési formájának és fôtevékenységének megvál- toztatása, a társaság(ok) átalakulásának és jogutód nélküli megszûnésének elhatározása
5.4.12.23. a szolgáltatás csökkentésének, illetve a tagok által teljesítendô kötelezô pótlólagos befizetés elrendelése, és mértékének meghatározása,
5.4.12.25. az Egyesület kockázatkezelésére, belsô kontrollrendszerére, belsô ellenôrzésére és kiszervezésére vonatko- zó belsô szabályzatok jóváhagyása.
5.4.13. Az Igazgatótanács:
Elnöke: ▇▇▇▇ ▇▇▇▇
Tagjai: ▇▇. ▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇ ▇▇. ▇▇▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇▇▇ ▇▇. ▇▇▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇▇▇
▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ ▇▇. ▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇
5.5. Felügyelô Bizottság
5.5.1. Az Egyesület mûködését és gazdálkodását 7 tagú Felügyelô Bizottság ellenôrzi. ▇▇▇▇▇▇▇ és elnökét a Küldöttgyûlés írás- beli szavazással 5 évre választja. A Felügyelô Bizottság tagjai közül elnökhelyettest választhat, aki az elnök akadályoz- tatása esetén, eseti jelleggel az elnök helyettesítését ellátja. Az elnökhelyettes egyéb feladatait, hatáskörét a Felügyelô Bizottság saját ügyrendjében állapítja meg. A Felügyelô Bizottság elnökhelyettesének tiszteletdíja a Felügyelô Bizottság elnöke részére a Küldöttgyûlés által megállapított tiszteletdíj mértékének 80%-a.
5.5.2. A Felügyelô Bizottság ellenôrzi és felügyeli az Egyesület mûködését és gazdálkodását, gondoskodik arról, hogy az Egye- sület rendelkezzen átfogó és az eredményes mûködés biztosítására alkalmas ellenôrzési rendszerrel, felügyeli és szak- mailag irányítja a belsô ellenôrzési szervezetet, szükség esetén ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belsô ellenôrzés által végzett vizsgálatok megállapítása alapján, ellenôrzi az éves és közbensô pénzügyi jelentéseket, továbbá ellátja a Bit. 89. § /6/ bekezdésében elôírt feladatokat.
5.5.3. A belsô ellenôrzési szervezet irányítása keretében a Felügyelô Bizottság:
a) gondoskodik arról, hogy a biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes mûködésre alkalmas ellenôrzési rendszerrel;
b) irányítja a belsô ellenôrzési szervezetet, amelynek keretében
• Elfogadja a belsô ellenôrzési szervezeti egység éves ellenôrzési tervét
• Legalább félévente megtárgyalja a belsô ellenôrzés által készített jelentéseket, és ellenôrzi a szükséges intézkedé- sek végrehajtását
• Szükség esetén külsô szakértô felkérésével segíti a belsô ellenôrzés munkáját
• Javaslatot tesz a belsô ellenôrzési szervezeti egység létszámának változtatására
• a belsô ellenôrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki.
5.5.4. A Felügyelô Bizottság az Igazgatótanácstól, illetve az Egyesület vezérigazgatójától felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveit és iratait megvizsgálhatja.
5.5.5. A Felügyelô Bizottság éves tevékenységérôl a Küldöttgyûlésnek számol be.
5.5.6. A Felügyelô Bizottság ellátja az audit bizottság törvényben meghatározott feladatait. Ezen feladatkörében eljárva a Fel- ügyelô Bizottság hatáskörébe tartozik:
a) a számviteli törvény szerinti beszámoló elôzetes véleményezése;
b) a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatának nyomon követése;
c) javaslattétel a könyvvizsgáló személyére és díjazására;
d) a könyvvizsgálóval megkötendô szerzôdés elôkészítése;
e) a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények, összeférhetetlenségi és függetlenségi elôírások érvényre jutta- tásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttmûködéssel kapcsolatos teendôk ellátása, a könyvvizs- gáló által a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatán kívül az egyesület részére nyújtott egyéb szolgál- tatások figyelemmel kísérése, valamint - szükség esetén - az igazgatótanács számára intézkedések megtételére való javaslattétel;
f) a pénzügyi beszámolási rendszer mûködésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére;
g) az igazgatótanács munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelô ellenôrzése érdekében; valamint
h) a belsô ellenôrzési és kockázatkezelési rendszer hatékonyságának a figyelemmel kísérése;
i) az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat elôzetes véleményezése;
j) az éves és közbensô pénzügyi jelentések ellenôrzése.
5.5.7. Ha a Felügyelô Bizottság megítélése szerint az Egyesület társadalmi, vagy szakmai vezetése jogszabályba, az Alapsza- bályba, illetve az Egyesület legfôbb szervének határozataiba ütközô tevékenységet végez, vagy ilyen módon mûködik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit, és ennek megszüntetésére tett javaslatait az érintett nem vette figyelembe, a Felügyelô Bizottság elnöke összehívja az Egyesület Küldöttgyûlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére.
5.5.8. Törvényszegés észlelésekor a Felügyelô Bizottságnak a szakmai, törvényességi felügyeletet ellátó szervek felé bejelen- tési kötelezettsége van a törvényesség helyreállítása céljából. A Felügyelô Bizottság elnöke – a bizottsági ülést követô 10 napon belül – a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzôkönyveket, elôterjesztéseket, illetôleg jelentéseket, amelyek a Felügyelô Bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelyek tárgya az Egyesület belsô szabályza- tainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.
5.5.9. Az Igazgatótanács által kezdeményezett vizsgálatot a Felügyelô Bizottság soron kívül lefolytatja, vagy a belsô ellenôrrel elvégezteti, és annak eredményérôl a soron következô Igazgatótanácsi ülésen ad tájékoztatást. Amennyiben a vizsgálat lefolytatását nyilvánvaló okok miatt nem látja indokoltnak, annak elutasításáról mind az Igazgatótanácsnak, mind a Kül- döttgyûlésnek beszámol.
5.5.10. A Felügyelô Bizottság testületként jár el. A Felügyelô Bizottság szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik.
5.5.11. A Felügyelô Bizottság határozatképességéhez legalább 4 tagjának jelenléte szükséges. A Felügyelô Bizottság határo- zatait a jelenlévô tagjainak egyszerû többségével hozza. Szavazategyenlôség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlôség esetén a kérdést el kell napolni.
5.5.12. A Felügyelô Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.
5.5.13. A Felügyelô Bizottság tagját e minôségében az Egyesület tagja, Küldöttgyûlése, az Igazgatótanács nem utasíthatja.
5.5.14. A Felügyelô Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
5.5.15. A Felügyelô Bizottság Elnöke tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatótanács ülésein.
6. AZ EGYESÜLET SZAKMAI SZERVEZETE
6.1. Szakmai szervezet:
6.1.1. A szakmai szervezet feladata, hogy az Egyesületet és szerveit segítse az Alapszabály és a Küldöttgyûlés által elfoga- dott stratégia szerinti célkitûzések és feladatok megvalósításában. Ezek teljesítése érdekében segíti a testületek döntés- elôkészítô tevékenységét és végrehajtja a döntéseket, ellátja a szakmai feladatokat.
6.1.2. A szakmai szervezet közvetlen irányítását az Elsô számú vezetô látja el.
6.1.3. Két Küldöttgyûlési idôpont között a szakmai szervezet által végzett munkáról az Elsô számú vezetô a Küldöttgyûléseken beszámol.
6.2. Vezérigazgató:
6.2.1. Az Egyesület szakmai vezetését a Vezérigazgató látja el, aki biztosítás szakmai értelemben ügyvezetônek és egyben az Egyesület, mint biztosító egyesület elsô számú vezetôjének minôsül.
6.2.2. Az Egyesület munkatársai felett a Vezérigazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört azzal, hogy a Bit.-ben nevesített veze- tôk alkalmazásához és felmentéséhez az Igazgatótanács egyetértése és a Felügyelô Bizottság elôzetes tájékoztatása szükséges. A vezérigazgató az Egyesület SZMSZ-ében írtak szerint jogosult egyes munkáltatói jogokat az Egyesület más munkavállalóira telepíteni.
6.2.3. Vezérigazgató csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit.-ben az elsô számú vezetôre elôírt feltételeknek.
7. AZ EGYESÜLET INDULÓ VAGYONA
7.1. Az Egyesület induló vagyona
Az Egyesület megalakulásakor rendelkezett – az alakuláskor hatályos – 1995. évi XCVI. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott alapítói vagyonnal.
8. A TAGDÍJ ÉS A TAGSÁGI HOZZÁJÁRULÁS KIALAKÍTÁSI ELVEI, BIZTOSÍTÁSI ÁGAZATONKÉNT MEGHATÁROZOTT MÉRTÉKE, FIZETÉSÉNEK MÓDJA
8.1. Az Egyesület bevételei
8.1.1. tagok tagdíja,
8.1.2. a tagok, mint a mûvelt biztosítási termékek szerzôdôi által fizetett biztosítási díj,
8.1.3. egyéb források,
8.1.4. pótlólagos befizetés.
8.2. A tagi befizetések:
8.2.1. A tagdíj, amely az Egyesület mûködési költségeinek a fedezetéül szolgál. A tagdíj mértékét az Egyesület Küldöttgyûlése hagyja jóvá és változását az esedékességét megelôzô 30 (harminc) nappal az Igazgatótanács Elnöke teszi közzé, vagy arról a tagokat értesíti.
8.2.2. Az Egyesület által tagjainak nyújtott biztosítási szolgáltatás ellenértéke a biztosítási díj. A biztosítási díj mértékét bizto- sítástechnikai elvek alapján az Egyesület szakmai vezetése állapítja meg, és az Igazgatótanács hagyja jóvá.
8.2.3. Abban az esetben, ha egyéb források nem lennének elégségesek az Egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésé- re, úgy az Igazgatótanács – vagy szükséghelyzet esetén, ha ezt az Igazgatótanács a felügyeleti szerv (MNB) felhívására nem teszi meg, úgy a felügyeleti szerv – pótlólagos befizetést írhat elô a tagságnak, vagy a kölcsönös biztosító egyesü- letre vonatkozó törvényben meghatározott személyek körére. A pótlólagos befizetés mértékét és esedékességét az Egye- sület Igazgatótanácsa a tagdíj, a biztosítási díjak valamint a nyújtott szolgáltatások alapján azonos feltételek esetén azo- nos alapelvek szerint határozza meg. A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján az Egyesület tagja által teljesítendô befizetés nem haladhatja meg a tag által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül az Egyesület részére bár- milyen jogcímen évente teljesített befizetései 100 százalékát.
8.3. A befizetések módja
8.3.1. A tagdíjat a tag a belépési nyilatkozat aláírása után, a biztosítási szerzôdés megkötésekor, legkésôbb a második díjfize- tési gyakoriság szerinti díjjal együtt köteles az 1.8.1. pontban foglaltak szerinti tárgyidôszakra megfizetni, azután a tárgy- idôszakot követô években az Egyesület által küldött díjbekérô levélen megjelölt idôpontig tartozik az Egyesületnek meg- fizetni.
8.3.2. A biztosítási szolgáltatások díját az egyes szerzôdéseknek megfelelôen kell a tagnak megfizetnie.
8.3.3. A tag a befizetéseit csoportos díjbeszedéssel (inkasszóval), vagy a részérôl indítványozott banki átutalással vagy kész- pénz átutalási megbízással (csekk) teljesítheti.
8.4. A tagdíj mértéke
8.4.1. A tagdíj mértékét a Küldöttgyûlés jogosult megállapítani, melyet a 18/2009 (IX. 11.) számú határozatával havi 150 forint- ban állapított meg.
9. AZ EREDMÉNY FELHASZNÁLÁS ELVEIRÔL
9.1. Az Egyesület gazdálkodása
9.1.1. Az Egyesület nonprofit szervezet.
9.1.2. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik.
9.1.3. Ennek megfelelôen az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok – a tagdíj és a biztosítási díj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
9.1.4. Az Egyesület jellegébôl adódóan nyereséget nem képez, a tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldött- gyûlés döntésének megfelelôen, vagyonának növelésére, tartalékképzésre és/vagy szolgáltatások nyújtására használja fel.
9.1.5. Az Egyesület tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldöttgyûlés döntésének megfelelô részét az Egye- sület díjcsökkentés formájában visszajuttathatja azon tagjainak, akik az adott évben az Egyesület tagjai voltak és nem okoztak kárt, valamint az eredmény képzôdésének évét követô évben az Egyesületnél élô biztosítási szerzôdéssel ren- delkeznek.
9.1.6. Az 9.1.5. pontban meghatározott visszajuttatásra nem kerülhet sor, amennyiben az Egyesületnek jogszabályból eredô tôkefeltöltési vagy tartalékfeltöltési kötelezettsége van.
10. AZ EGYESÜLET MEGSZÛNÉSE
10.1. Az Egyesület megszûnése
Az Egyesület megszûnik:
10.1.1. feloszlását, más egyesülettel való egyesülését kimondó Küldöttgyûlési határozattal, illetôleg biztosító részvénytársaság- gá való átalakulással,
10.1.2. feloszlatással, illetôleg megszûnésének megállapításával,
10.2. Jogutód nélküli megszûnés vagy megszüntetés esetén az egyesületi vagyon felhasználása
10.2.1. Az Egyesület megszûnése, megszüntetése esetén a kötelezettségek teljesítésének elsôdleges módja az állomány átru- házása.
10.2.2. Az Egyesület megszûnése, megszüntetése esetén a biztosítási szerzôdésbôl eredô követeléseket elsôsorban a képzô- dött tartalékokból, majd az Egyesület egyéb vagyonából kell kielégíteni.
10.2.3. A kölcsönös biztosító egyesület jogutód nélküli megszûnésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott követelések kielégítése után fennmaradó egyesületi vagyont az Egyesület megszûnéskori tagjai között, a Küldöttgyûlés külön döntésének megfelelôen kell felosztani.
11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
11.1. Hatályosulás
11.1.1. Az Egyesület mûködését a Fôvárosi Bíróságon történô nyilvántartásba vételét követôen kezdte meg.
11.1.2. Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület Küldöttgyûlése 2015. május 22. napján Küldöttgyûlési határozatával jóváhagyta.
11.1.3. Az Alapszabály rendelkezései a jóváhagyás napjától lépnek hatályba.
11.1.4. Az Alapszabály küldöttválasztás és a Küldöttgyûlés lebonyolítására vonatkozó rendelkezései végrehajtásához szüksé- ges technikai, vagy eljárási részletszabályokat az Igazgatótanács jogosult meghatározni.
11.2. Felügyelet
11.2.1. Az Egyesület szakmai felügyeletét a Bit. és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX törvény alapján a felü- gyeleti jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank látja el.
11.2.2. Az Egyesületre, annak törvényességi felügyeletére, valamint az Igazgatótanács és a Küldöttgyûlés határozataival kap- csolatos jogorvoslatra a Polgári Törvénykönyv, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény rendelkezései alkalmazandók a Bit. rendel- kezéseiben foglalt eltérésekkel.
11.2.3. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállás- ról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, illetve a Bit. rendelkezé- seit kell alkalmazni.
Budapest, 2015. május 22.
▇▇. ▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇
vezérigazgató ügyvezetô
KÖBE Alapszabály 1. sz. melléklet
Alapítók:
▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ 1093 Budapest, Lónyai u. 34.
▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇ 2000 Szentendre, Kisforrás u. 19.
▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇ 1997 Budapest, Illatos u. 9.
▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇ 7636 Pécs, Fagyöngy u. 42.
Dunaújvárosi Ipartestület ▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇, ▇▇▇▇ ▇▇▇ ▇.
EURO Bt. 7100 Szekszárd, Mérleg 4.
Fehérvár taxi 8000 Székesfehérvár, Berzsenyi u. 13.
FUVOSZ 1139 Budapest, Forgách u. 9/A
Fôtaxi Rt. 1087 Budapest. Kerepesi u. 15.
▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇ 2428 Kisapostag, ▇▇▇▇▇▇ u. 48.
Gyôri Ipartestület 9021 Gyôr, Arany J. u. 31. Hódmezôvásárhelyi Ipartestület 6800 Hódmezôvásárhely, Zrínyi u. 7. ▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇▇▇ 1064 Budapest, Izabella u. 63.
J.-N.-SZ. M.KKSZSZ 5000 Szolnok, Szapáry u. 19.
▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ 5000 Szolnok, ▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇. u. 2.
▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇▇▇, ▇▇▇▇▇▇▇▇▇▇ ▇. 82.
▇▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ 1104 Budapest. Csombor u. 2/B
Kiskunhalasi Ipartestület 6400 Kiskunhalas, Szatmári S. u. 5.
▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ 4000 Nyíregyháza Dózsa Gy. u. 9.
▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ 1125 Budapest, Tusnádi u. 38/B
▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ 6800 Hódmezôvásárhely, Damjanich u. 73.
▇▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ 8000 Székesfehérvár, Virágh B. u. 9.
Makói Ipartestület 6900 Makó, József A. u. 3.
▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ 6900 Makó, ▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇ 27.
OVIT Rt. ▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇▇▇, ▇▇▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇ ▇▇▇.
Pápai Ipartestület 8500 Pápa, Széchenyi u. 4.
▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇▇▇, ▇▇▇▇▇ ▇. 25. Pécsi Szállítók Ipartestülete ▇▇▇▇ ▇▇▇▇, ▇▇▇▇▇▇▇ ▇. 24-26. ▇▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇▇▇, ▇▇▇▇▇▇ ▇. ▇. 15.
▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ 5600 Békéscsaba, Szabó P. tér 1.
▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇ 7400 Kaposvár, 48-as Ifjúsági u. 13.
Special Transport 1041 Budapest, Szigeti J. u. 27.
▇▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇ 1031 Budapest, Pákász u. 7.
▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ 8500 Pápa, Széchenyi u. 4. Szállítók Ipartestülete (Nyíregyháza) 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 9. ▇▇▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ 9400 Sopron, Táncsics M. u. 40.
▇▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ 1031 ▇▇▇▇▇▇▇▇, ▇▇▇▇▇ ▇. 127.
▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ 2370 Dabas, ▇▇▇▇▇▇▇▇▇ J. u. 1.
Toman Kft. 1701 Budapest, Pf.: 7.
▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ 2344 Dömsöd, ▇▇▇▇▇▇▇▇▇ u. 24.
Trans-port Kft 9023 Gyôr, Csaba u. 21.
▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇ 1192 Budapest, Ady u. 9.
▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ 2120 Dunakeszi, Szilágyi u. 58.
▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇ 7100 Szekszárd, Csalogány u. 4.
▇▇▇▇▇▇ ▇▇▇▇▇▇ 5000 Szolnok, Százados u. 2.